Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván.
– Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e.
– Á nem, nem kell. Csak úgy mondtam…
A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar:
– Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja:
– Nem kell, csak úgy mondtam…
A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt:
– Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A román küldöttnek már vörös a feje! Üvöltve kifakad:
– De hiszen akkor mi még itt sem voltunk!
Mire a magyar:
– Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe…
