Trump elnök ragaszkodott ahhoz, hogy keményen fellép a bevándorlással és az illegális tevékenységgel szemben, és nemrégiben több mint 250 személyt küldött egy brutális hírnevű börtönbe.
Trump dicsérte kormányát az illegális bevándorlás és a bűnözés elleni küzdelemben tett legújabb lépéséért.
Több mint 250 feltételezett bűnözőt toloncoltak ki El Salvador megabörtönébe, amely arról híresült el, hogy venezuelai bandatagokat, valamint tömeggyilkosokat is befogad.
A Terrorizmus Elleni Elzárás Központját az amerikai kontinens legnagyobb börtönének tartják, és akár 40 ezer elítéltnek is otthont adhat.
A deportálások végrehajtásához Trump egy kevéssé ismert törvényt használt fel, amelyet korábban a második világháború idején használtak, hogy igazolják a japán, német és olasz emberek internálótáborok létesítését az országon belül. Ez a 18. századi háborús jogszabály, az 1798-as Alien Enemies Act of 1798 néven ismert.
Amikor Trump visszatért a Fehér Házba, aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államokat a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló bevándorlók „inváziója” fenyegeti, ami indokot adott kormányának e törvény meghozatalára.
Egy szövetségi bíró megpróbálta megakadályozni a rendeletet azzal, hogy a kitoloncolás ellen döntött, azonban úgy vélik, a járat már a levegőben volt.
Magát a börtönt a CNN munkatársa, David Culver látogatta meg, aki arról beszélt, hogy a raboknak „spártai” körülmények között kell élniük.
Culver és csapata arról számolt be, hogy a cellák az amerikai börtönöktől eltérően „80 vagy annál több rab befogadására épültek”. Emellett a rabokat napi 23,5 órán át tartják fogva, ami messze elmarad az amerikai börtönökben elvárt „luxustól”.
Culver beszámolt: „Az egyetlen bútorzat emeletes fém priccsek, lepedő, párna vagy matrac nélkül … egy nyitott WC, egy betonmedence és egy műanyag vödör a mosakodáshoz, valamint egy nagy kancsó az ivóvízhez”.
Jelenleg vélhetően 10 000 és 20 000 közötti foglyot tartanak ott fogva, és a Trump kormánya által az országba szállított 261 ember vélhetően a legújabb rab.
A 261-ből 238-at azzal vádoltak, hogy kapcsolatban áll vagy tagja a Tren de Aragua venezuelai bandának, 23-at pedig az MS-13 banda állítólagos tagjaként.
A csoport megjegyezte, hogy az itt fogva tartott rabok számára nincs „magánélet vagy kényelem”.
Hozzátették: „Nem dolgoznak. Nem kaphatnak könyveket, kártyapaklit vagy leveleket otthonról. Étkezésekkor a cellákon kívül tálakat raknak egymásra, és a rácsokon keresztül húzzák őket. Soha nem szolgálnak fel húst. A napi 30 perces szünet csupán arra szolgál, hogy a cellából a központi folyosóra menjenek csoportos testmozgásra vagy bibliaolvasásra.”
A börtön és a körülmények bírálói azzal érveltek, hogy a foglyok polgári szabadságjogai sérülnek.
A kormány azonban kitart amellett, hogy a bandákhoz kötődő bűnözők elleni kemény fellépés biztonságosabbá tette az országot.
