Gondoljunk csak az úgynevezett baby-boomer generációra (azokra, akik 1979 előtt születtek) 25-30 éves korukban. Felnőtt, önálló emberek voltak, akiknek állásuk volt, gyerekeket neveltek, és esténként a politikáról és a klasszikus zenéről beszélgettek.
Na de mi a helyzet a mai fiatalokkal? A milleniálisok (vagy Y generáció, az 1979-től 1995-ig született nemzedék) intelligenciájuk, anyagi függetlenségük és stabilitásuk ellenére 30-35 éves korukig keresik önmagukat, albérletben, vagy még mindig a szüleikkel élnek, és nem is igazán gondolják úgy, hogy felnőttek lennének. De vajon miért olyan gyerekesek a mai fiatalok akár 40 éves korukig is?
Az alábbiakban megvizsgáljuk, vajon mi állhat a jelenség hátterében.
1. Az emberi fejlődés új szakaszába léptünk
A 20. század elején még nem létezett a tinédzserkor fogalma. Nagyjából 17 éves koráig az embert gyereknek tekintették, de ahogy betöltötte a 17-et rögtön elvárták tőle, hogy felelősséget vállaljon, családot alapítson, és anyagilag függetlenné váljon.
A tinédzserkor fogalmával G. Stanley Hall amerikai pedagógus, pszichológus 1904-ben megjelent, Adolescence című könyve után kezdtek el foglalkozni. Hall érdeklődésének középpontjában a gyermekkori fejlődés és az evolúciós elmélet állt, és ő volt az első, aki „a vihar és feszültség” korszakaként írta le a serdülőkort. Az emberek csak az ő munkája nyomán kezdtek másképp nézni a kamaszokra. Már nem egyszerűen lusta és lázadó gyerekeknek tekintették őket, hanem olyan embereknek, akik a felnőtté válás folyamatával küzdenek.
Ugyanakkor a 20-30, vagy akár 35 éves embereknek (nevezzük őket fiatal felnőtteknek) is lehetnek a serdülőkorhoz hasonló identitásbeli és érzelmi problémáik, és egyes tudósok szerint a serdülőkor fogalmát ki kellene tolni 24 éves korig.
2. Megnőtt a várható élettartam
A 20. század elején az átlagos várható élettartam körülbelül 40-50 év volt. Természetes, hogy ha az ember arra számít, hogy válhatóan 40-50 évet él, akkor abból nem szán 35 évet „önmaga keresésére”. Manapság viszont sok fejlett országban az átlagéletkor meghaladja a 80 évet. A mostani 20-30 éveseknek lehetőségük van kísérletezni, több területen kipróbálni magukat az életben, mielőtt eldöntenék, mi is lenne az, amivel a következő 50 évben foglalkozni akarnak.
Természetesen nem mindenki él 80 évet, de az élet kiszámíthatatlan és csodálatos dolog, amiben bármi megtörténhet, és éppen ez a lényeg.
3. A világ is változik
Az első és legkiemelkedőbb változás, hogy viszonylag békés időket élünk, így a fiatal generációnak nem kell túl hamar megkomolyodnia.
Ugyanakkor a modern családokban egyre kevesebb a gyerek, így több pénz és idő jut az egyes gyerekek felnevelésére, és a gyerekkor is hosszabbra nyúlhat. A statisztikák szerint az Egyesül Államokban (ami a világ egyik legfejlettebb országa) a 20-30 év közötti fiatalok 1/3-a szüleivel él.
A társadalom napról napra összetettebbé válik, és így nehezebb kiigazodnunk is benne. Régen egyértelműnek számított, hogy ha valaki például egy kovács fia, akkor belőle is kovács lesz. Ma azonban a dolgok már nem ilyen egyszerűek.
A globalizáció is hatással van a fiatalokra, hiszen ma már azt tapasztalhatják, hogy szabadok és függetlenek, és nem feltétlen köti őket a saját kultúrájuk. Az internet hatása erősebb lehet bármilyen hagyománynál, ezért azok az emberek, akik viszonylag nagy távolságra élnek egymástól, sokszor nagyon is hasonlóan gondolkodnak.
A fiatalok nem sietik el a házasságot, mert a vallási és erkölcsi nyomás sokat csökkent. A házasság előtti intim kapcsolat és az együttélés manapság teljesen hétköznapinak számít. Sőt, a fogamzásgátló, az óvszerek használata, a legális abortusz és a gyermekmentes tendenciák szintén közrejátszanak a folyamatban.
4. A fiatalok kevésbé keresik a kalandokat
Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy manapság jóval kevesebb a szigorú tilalom, de a média hatása is közrejátszhat.
A mostani fiatalok sokkal kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a szüleik generációjához tartozók, és a bűnözés aránya a lehető legalacsonyabb szintre esett vissza.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a trendek is jelentősen megváltoztak: az egykor menőnek számító sportolók már nem annyira menők a középiskolások körében, az okos, jól öltöző fiúk viszont annál inkább.
Egyre kevesebb fiatal akar saját autót vezetni. 2001-hez képest 77%-ról 66%-ra esett vissza a jogosítvány megszerzésének aránya. Úgy tűnik, az Uber egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint a saját autó.
A tizenéves terhesség mértéke is az eddigi legalacsonyabb: a tíz évvel ezelőtti arányhoz képest, ma kétszer alacsonyabb.
5. A lehetőségek sokasága
z magába foglalja a bizonytalanság érzetet a jövővel kapcsolatban, de a felmerülő lehetőségekkel kapcsolatos optimizmust is.
A hagyományos 8 órás munka, a háztartás vezetése, házasság, gyereknevelés, a hétvégi családi vacsorák, és az éves nyaralások nem feltétlenül tartoznak azok közé a dolgok közé, amiket a mai 20-30 éves fiatalok akarnak. Sokan inkább egyedinek tartják magukat, és úgy gondolják, hogy valami nagyszerű dolgot fognak elérni, mint például Elon Musk. Csakhogy ezek a fiatalok valójában nagyon is aggódnak a jövőjük miatt, és nincsenek világos terveik, céljaik. Ez a különbség köztük és szüleik között, akik pontosan tudták, mit akarnak az élettől.
Hová vezet mindez?
A fent említett okok és a bekövetkezett változások a felnőttkor különböző, alternatív modelljeihez vezettek:
Vannak olyan 20-30 éves emberek, akik már megvalósították önmagukat, okosak és sikeresek, de még mindig gyerekes hobbikat űznek, például videojátékokkal játszanak. Zseniális prezentációkat képesek összeállítani mémek felhasználásával, vagy, egy hosszú és megterhelő műszak után a kórházban, klubokba járnak szórakozni. Összegezve, okos, értelmes fiatalok, akiknek tizenévesekhez illő hobbijaik vannak.
Vannak olyan fiatalok is, akik folyamatosan keresik önmagukat, de sehogy sem találják meg, amit keresnek. Szinte havonta új munkát vállalnak különféle területeken, gyakran költözködnek, szektákhoz csatlakoznak, stb.
Aztán vannak olyan fiatalok is, akik nem tanulnak tovább, de dolgozni sem akarnak. Ennek megvannak a maga okai: antiszociálisak, bizonytalanok, passzívak, csalódtak az életben, és nem tudják teljes mértékben kihasználni képességeiket.
Mit tehetünk ezzel kapcsolatban?
Meg Jay klinikai pszichológus egy TED-előadásban olyan fiatal felnőttekről mesélt, akik hozzá fordultak a problémáikkal. Ezek a fiatalok arról panaszkodtak, hogy évtizedeket vesztegettek el az életükből, mert nem tudták, mihez kezdjenek magukkal.
A pszichológus 3 dolgot említ meg, amiről szerinte minden 20 és 40 közötti személynek tudnia kellene, hogy elkerülje a későbbi csalódásokat:
- Felejtsd el a személyes válságodat, dolgozz önmagadon, tanulj új dolgokat, és válj értékesebb emberré. Természetesen továbbra is keresned kell önmagadat, de ne hagyd, hogy ez a keresés egyszerű halogatásba menjen át, és megakadályozzon abban, hogy előrejuss az életben.
- Ne korlátozd magadat a kommunikációban. Az új emberek megismerése, és a kapcsolatok fenntartása nagyon fontos lehet, már csak a munkavállalás szempontjából is. Ha az ismeretséged révén sikerül állást szerezned, az nem csalás, egyszerűen így terjed az információ.
- 30 éves korod körül, amikor észreveszed, hogy az ismerőseid nagy része már megállapodott, ne siesd el a házasságot, csak azért, hogy felzárkózz. A kapcsolatokon dolgozni kell, és a szerelmet ugyanúgy keresni kell, mint a munkát.
A mai 20 évesek talán nem különböznek annyira az 50 évvel ezelőtti 20 évesektől, de a világ megváltozott körülöttük. Az ember pedig kivételesen jól alkalmazkodik, és ez vezet a generációk közötti óriási különbségekhez. A legfontosabb, hogy ne ítélkezzünk sem önmagunk, sem mások felett, inkább vegyük fontolóra a pszichológus tanácsait.
