Ébredtél már fel úgy, hogy nem tudtál mozogni vagy beszélni? Éreztél már valaha negatív energiát a szobádban, amire nincs magyarázat? Lehet, hogy alvásparalízist tapasztaltál.
Mi az alvásparalízis?
Az alvásparalízis az alvás és az ébrenlét közötti átmeneti képtelenség a testmozgások vagy a beszéd irányítására. Az ijesztő érzés általában csak másodpercektől percekig tart, és néha olyan érzés kíséri, hogy egy baljós jelenlét van a közelben. Néhányan nehézséget éreznek a mellkasukon, hallucinációkat tapasztalnak, vagy képtelenek kinyitni a szemüket alvásparalízis alatt (bár sokan képesek a szemüket irányítani).
Az alvásparalízis általában nem gyakori jelenség, de orvoshoz kell fordulni, ha:
-rendszeresen tapasztalsz alvásparalízist
-nem tudsz elaludni az alvásparalízistől való szorongás vagy félelem miatt
-a narkolepszia tüneteit tapasztalod, beleértve a krónikus fáradtságot, a napközbeni elalvást és az izomkontroll átmeneti elvesztését is
Nézd meg! Valódi emberek osztják meg hátborzongató alvásparalízis rémálmaikat
Mi okozza az alvásparalízist?
Az alvásbénulás az ébredés, vagy ritkábban az elalvás során következik be. Az ébrenléttel átfedő REM-ciklusok okozzák.
Általában az alvásod ezt a durva mintát követi:
1. szakasz: Az alvás első szakasza az, amit „elbóbiskolásnak” nevezhetünk. Az agyadnak körülbelül 7 percig tart, amíg az aktív ébrenlétből az alvás korai szakaszába kerül. Ebben a szakaszban a zajok vagy mozgások könnyen megzavarhatják az alvást.
2. szakasz: Az agyadnak körülbelül 20-30 percig tart, amíg megközelíti a mély alvást. Ebben a szakaszban általában nem tapasztalsz álmokat.
3. szakasz: Mélyen alszol, és (eltekintve azoktól az emberektől, akik álmukban beszélnek), ebben a szakaszban általában nem mozogsz. Ebben a szakaszban gyors szemmozgásokat (REM) tapasztalsz és álmodsz. Egy átlagos éjszaka során az agyad ciklikusan váltogatja a 2. és 3. szakaszokat, a hosszabb REM-periódusokkal az éjszaka vége felé.
Amikor azonban valaki alvásparalízist tapasztal, az agya a 2., sőt az 1. szakaszba lép, miközben még mindig REM-alvásban van.
Melyek az alvásparalízis kockázati tényezői?
Az alvásparalízis leginkább a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében fordul elő, azonban más kockázati tényezők is valószínűbbé tehetik az élményt.
-Alvászavarok, mint például a narkolepszia
-Zavart alvás-ébrenlét ciklus
-Hanyatt alvás
-Genetika
-Érzelmi trauma
-Depresszió
-Pánikbetegség
Hogyan lehet megelőzni az alvásparalízist
Egyes esetekben az orvosok antidepresszánsokat írnak fel, amelyek megváltoztatják az alvási ciklusokat, azonban az alvásparalízis legtöbb esete javítható a rutin kis módosításával.
Győződj meg róla, hogy eléred az ajánlott alvásidőt.
Kerüld a képernyő előtti időt lefekvés előtt. Tarts sötét és csendes alvási környezetet.
Tarts minden nap (igen, még hétvégén is) azonos lefekvési és ébredési időt.
Tornázz rendszeresen, de ne az elalvást követő 4 órán belül.
Kerüld a koffeint és az esti nagy étkezéseket.
Tippek az alvásparalízisből való kilábaláshoz
Bár az alvásparalízis nem tart sokáig, mégis ijesztő élmény lehet. Néhány alvásparalízisben szenvedő ember ezeket a trükköket ajánlja, hogy rövidre zárja az élményt, amíg az megtörténik.
Próbálj meg pontosan arra a pontra összpontosítani, ahol a tarkód a párnával találkozik. Ha erre a valós fizikai érzésre koncentrálsz, az segíthet lehorgonyozni a való világhoz, és kihúzhat az álmodból.
Ha teheted, próbálj meg szabálytalanul lélegezni (például két kilégzés, egy belégzés stb.).
Ne próbálj meg beszélni. Ijesztőbbé teheti az élményt, ha nem tudsz beszélni. Ehelyett próbálj meg különböző izomcsoportokat megfeszíteni.
Csak ne feledd, hogy ez egy álom. Bármennyire is ijesztő lehet, el fog múlni.
