A szörfözés széles körben kedvelt sport, különösen az Egyesült Államok tengerparti területein. Összekovácsolja a családokat, a barátokat és azokat az embereket, akiknek általában sűrű az időbeosztásuk. Időt ad nekik arra, hogy élvezzék egymás társaságát, és nyáron az óceán hullámain legyőzzék a hőséget.
A szörfözést azonban régóta sztereotip szépség- és testnormákkal társítják. A nőket mindig szőrtelennek és soványnak ábrázolják a szörfös ruhákban, míg a férfiakat izmosnak és a szörfös vásárlók számára tökéletes testtel rendelkezőnek mutatják. Ezek az irreális normák gyakran nagy kihívást jelentenek a természetes testalkatú és szőrzetű emberek számára.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Kanoa Greene-ben is kialakultak ezek a bizonytalanságok, miután szörfös családba született. Úgy gondolta, hogy sosem tartozott az óceánhoz – számol be a CNN. Azt mondta: „Hawaii vagyok, és a szörfözés a kezdetektől fogva a családom része volt. A nagybátyám ismert szörfös Hawaiin, így belemerültem ebbe a világba”. Greene sok időt töltött a tengerparton, amikor a floridai Orlandóban nőtt fel, a szörfkultúra által körülvéve.
A szörfözés iránti vágya ellenére úgy nőtt fel, hogy azt hitte, a szörfözés nem neki való. Azt mondta: „Soha nem láttam senkit, aki úgy nézett volna ki, mint én. A szörfözés számomra egy olyan dolog volt, ami nagyon messze állt tőlem. Tudod, mindenkiben az a kép él, hogy egy bizonyos testalkatú ember csinálja ezt a sportot.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Végül úgy döntött, hogy kipróbálja a szörfözést, miután évekig fantáziált a hullámok meglovaglásáról, azonban Greene-nek további két évébe telt, mire a vízbe ugrott, mivel nem talált olyan szörfruhát, amely illett volna rá. Greene elmondta, hogy ez nagyon „elkedvetlenítette”, mintha maga az iparág mondaná neki, hogy nem tartozik oda. Elmondta: „Csak 2018-ban döntöttem el, hogy én az a személy leszek, akit szeretnék látni, függetlenül attól, hogy van-e megfelelő ruhám vagy sem”.
Greene most fitneszedzőként dolgozik, és a közösségi médiában dokumentálja szörfös kalandjait. Ez nem egyedi élmény volt, hiszen egy másik nő, Elizabeth Sneed is hasonlóan járt. Öt évvel ezelőtt kezdett el szörfözni, de sosem találta meg a méretének megfelelő felszerelést. Elmondta: „Ez egy kicsit megviselt, mert még ha el is mentem, és megpróbáltam vásárolni performance fürdőruhát, a cuccok vagy nem voltak kaphatók az én méretemben, vagy ha igen, akkor nem igazán az én testalkatomhoz tervezték őket”.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hozzátette: „Ha belegondolsz, igaz, egy háromszög alakú bikini zsinórral megkötős alsóval nem ideális, főleg ha nagyobb csípőszerkezeted van. Eljutottam arra a pontra a fejemben, amikor azt gondoltam, hogy ez büntetés a túlsúlyomért”.
Lauren Hill, szörfös és a „She Surf” című könyv szerzője azt mondta: „Amikor az emberek azt mondják, hogy szörfkultúra, általában egy nagyon dél-kaliforniai és ausztrál központú kultúrára gondolnak. És ha belegondolunk ebbe a kultúrába, akkor azt látjuk, hogy azt nagyrészt fiatal, fehér, hetero férfiak alakították ki, akiknek egy sajátos világnézetük van, egy sajátos definíciója annak, hogy mit jelent a „jó szörfözés”.”
Hozzátette, hogy ez kirekesztő „sokféle emberrel szemben, színesbőrű emberekkel, különböző képességű emberekkel, [különböző] rasszokkal, különböző etnikumokkal szemben”.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy másik nő, Machuca, a világot járva szintén úgy látta, hogy a szörfkultúrában nem képviselik a hozzá hasonlóan kinéző nőket. Ma már saját fürdőruhakollekciója van, és oktató a mexikói Sayulitában található szörfiskolájában. A szörfözéssel különböző hátterű és testméretű emberhez eljutott. Greene úgy véli, hogy a szörfös vállalkozásoknak és a szörfös közösségnek többet kellene tennie azért, hogy a különböző méretű egyének jól érezzék magukat a sportban.
Azt mondta: „Mi történik, ha inspirálódnak, de elmennek egy helyi szörfiskolába, és nincs meg a megfelelő felszerelésük, aztán nincs meg a búvárruha, és aztán elmennek, elbátortalanodnak, talán mint én, várnak még két évet, talán öt évet, talán soha nem jutnak ki?”.
Machuca elmondta, hogy a szörfös zenekarok között egyre nagyobb arányban vannak jelen a különböző méretű emberek. Azt mondta: „Megcsináljuk a lépéseinket, és megtesszük a dolgokat – őszintén úgy érzem, hogy rávesszük … a nagyobb szörfös társaságokat, hogy megnyíljanak”. Sneed hozzátette: „Tudom, hogy sok nő azt gondolja, hogy ha idősebb vagy, akkor te sem tudsz szörfözni. Szóval mi csak megpróbáljuk lebontani ezeket a korlátokat, és megmutatni a nőknek világszerte, hogy ezek a dolgok nem számítanak, amikor a vízről van szó, és hogy szívesen látjuk őket”.”
