Egy édesanya számára talán nincs is annál szörnyűbb érzés, mint ha elveszti a gyermekét. A fiatal nő, Valerie Watts óriási örömmel fogadta, amikor teherbe esett, és alig várta már gyermeke megszületését.
Rengeteg előkészületet tettek, gyönyörűen berendeztek a kicsinek a házukban egy szobát, megvettek bele mindent, amire egy kicsi gyereknek szüksége van. A gyerekőrtől kezdve a kényelmes kiságyon és a legkülönbözőbb játékokon át a csöppnyi ruhákig volt ott minden.
Valerie már a kilencedik hónapban járt, és már egyre közeledett a szülés időpontja. Azonban valami megváltozott: a szíve alatt hordott kisbaba először egyre kevesebbet, aztán pedig már egyáltalán nem mozdult. Az orvos nem sokkal a szülés előtt közölte vele a szomorú valóságot, amely miatt csaknem megszakadt a nő szíve: gyermeke már nincs életben, halva fog születni!
A nő fájdalma akkora volt, hogy sokáig egyáltalán nem nyúlt hozzá reménybeli kisfia szobájához, amit akkora műgonddal rendezett be. Végül egy idő után szinte kényszerítette magát arra, hogy lezárja a múltat. Erőt vett magán, és garázsvásár keretében úgy döntött, hogy eladja a kisfiának szánt holmikat.
A leginkább a kiságyhoz kötődött, ennek értékesítésére szánta el magát a legnehezebben. Bár úgy érezte, hogy ezek a darabok senkinek sem fognak kelleni, egy kedves idős úr, Gerald végül mégis megvette azokat.
A bácsinak az volt a hobbija, hogy barkácsolt, és tárgyakat alakított át. A kiságyat is ilyen célra szánta. Persze fogalma sem volt arról, hogy mi a története…
Végül mégis eljutott hozzá Valerie szomorú kálváriájának híre: a bácsi felesége beszélgetett egy kicsit a fiatal nővel, így ő tudomást szerzett a történtekről. Ahogy hazafelé haladtak az autóban, megosztotta a fiatal nő bánatát a férjével. Végül az idős pár úgy döntött, hogy vissza kellene adniuk a kiságyat fiatal nőnek, mivel annyira sokat jelent a számára.
Viszont úgy érezték, hogy csak növelnénk a bánatát, hogyha abban a formában kapná vissza, ahogyan azt eladta. Ezért a bácsi úgy döntött, hogy a kisfiú emlékére egy gyönyörű kis paddá alakítja azt, mint egy emlékműként.
A nő hihetetlen módon elérzékenyült, amikor a bácsitól megkapta ezt a kis emlékművet, és úgy érezte, hogy visszaadta hitét az emberiségben!
