Az anya sokkot kapott, amikor meglátta újszülött lányát: két héttel később rájönnek, hogy ő egy csoda

A kis Brenna története arról szól, hogyan lehet a legnehezebb, legyőzetetlennek tűnő akadályokat is legyőzni. De arról is szól, hogy a szülői szeretet feltétel nélküli.

Előfordulhat ugyanis, hogy a szülők elvesztik a reményt a gyermekükkel kapcsolatban, például azért, mert másképp néz ki.

Talán ez az oka annak, hogy felhívjuk a figyelmet erre az inspiráló történetre és ezáltal arra, mennyire fontos hogy a szülők és gyerekek összefogjanak, ha akadály kerül az útjukba.

S talán azoknak is fontos információt hordozhat ez a történet, akik furcsán néznek egy fogyatékkal született vagy másképpen kinéző gyermekre.

Courtney és Evan Westlake fiukkal Connorral békés családi életet élt mikor Courtney ismét terhes lett.

Természetesen a pár nagyon boldog volt, mikor megtudták, hogy életük ismét pelenkákról, altatódalokról és cumisüvegről fog szólni.

Mint minden szülő, ők is nagyon várták az első ultrahang felvételt. Minden egyes alkalommal nagyon izgatottak voltak a vizsgálat előtt, az orvosok pedig teljesen biztosak voltak abban, hogy a rutin vizsgálatok alkalmával mindent rendben találtak.

Az első néhány hónap elteltével Courtney és Connor azt a hírt kapta, hogy kislányuk lesz, Connornak kishúga lesz.

A fiatal pár nagyon boldog volt és azonnal gondolkodni kezdtek azon, milyen változásokat hoz majd életükbe a kislányuk.

“Most majd meg kell tanulnom hajat fonni.” -mondta Evan, az apuka.

Újév előtt néhány nappal elérkezett az idő, megszületett a kislány. De a picit sajnos nem tudták azonnal hazavinni a kórházból.

Újszülött kislányukat Brennát születésekor egy sárgás-fehér színű ragadós máz vonta be. Nem is mozgott, nagyon magas volt a láza, teste tele volt sebekkel.

Brennát azonnal az intenzív osztályra szállították mert különben nem maradt volna életben.

Courtney és Evan csak hét héttel a születése után tudta magához ölelni gyermekét.

Mint kiderült, Brenna egy nagyon ritka és öröklődő Harlequin icithyosis nevű betegséggel született. Ennél a betegségnél a bőr kb. 14-szer olyan gyorsan nő, mint kellene.

Emiatt a testet borító bőr vörös, a betegség érinti a szemet, az orrot és a fület. Ez a betegség gyógyíthatatlan és legtöbbször halálos kimenetelű.

A szülők tudták, hogy a betegséggel járó nehézségek miatt nagy kihívás előtt állnak. Elkezdődött egy nehéz, érzelmekkel teli utazás.

Mikor Courtney Brennával megy valahová, sokszor megbámulják őket vagy gonosz megjegyzéseket tesznek a picire.

Ez nagyon elszomorítja az édesanyát, megérti viszont, hogy más gyerekek kíváncsiak arra miért néz ki Brenna másképpen mint ők.

Courtneynak nagyon nehéz megértenie, miért reagálnak a szülők olyan furcsán kislányára. Sokszor elhúzzák gyerekeiket a közelükből, vagy azt kérik gyerekeiktől, hogy maradjanak szépen nyugton, ha Brennát látják.

“Miért olyan nagy közöttünk a szakadék? Miért nem használják fel a mi esetünket pozitív példának, megtaníthatják gyermekeiknek, hogy egy kisbaba másképp is kinézhet.” – kérdezi Courtney magától.

Courtney inkább azt szeretné, hogy a kisgyermekes szülők odamenjenek hozzájuk, nézzék meg a picit, tegyenek fel kérdéseket, ahelyett, hogy elfordítják tekintetüket.

Brenna most egy nagyon élénk, magabiztos gyerek, aki nem hagyja, hogy sarokba szorítsák. Mindezt szülei és családja támogatásának köszönheti.

S természetesen Connornak, a nagytestvérnek, aki imádja őt.

“Miért nem szeretnek a szülők olyan emberekről beszélni, akik másképpen néznek ki? Félnek tőlünk? Mitől félnek? Egyszerűen odajöhetnének hozzánk és megkérdezhetnék, hány éves Brenna.” – mondja Courtney aztán így folytatja:

“Ha egy kisgyermek megkérdezi, Brenna miért olyan piros és miért van úgy felpuffadva, miért nem tudják megmondani? Szerintem nem olyan fontos, hogy nézünk ki, mindannyian egyediek vagyunk, nem igaz?”

A napi problémák ellenére Courtney, Connor és Evan nagyon büszke a kislányra. Minden okuk megvan rá.

Az apuka minden nap úszni megy a kislányával, ezt minden nap meg kell tenniük. Az az apa, aki a hajfonással kapcsolatban viccelődött, most óvatosan törölgeti kislánya fejbőrét és haját.

A betegség miatt Brennának ugyanis nincs sok haja, azt a keveset pedig ami van, nagyon óvatosan kell megfésülni.

A család reméli, hogy ezzel az őszinte történettel az emberek talán jobban megértik őket és jobban el tudják fogadni a másságot.

Brenna pedig nem aranyos? Pontosan úgy, ahogy most kinéz.

Kérjük, oszd meg ezt a történetet, ha úgy gondolod, hogy ezáltal több embernek is felhívhatjuk a figyelmét erre a betegségre.

Együtt tudjuk csak azt elérni, hogy minden egyes kisbabának szép és előítéletektől mentes gyerekkora legyen.

via


loading...