Amikor a szülők felfedezték, hogy a fiú hogyan néz ki, elhagyták. Négy évvel később azonban megtörtént a csoda.

A négy éves Kirill egész életében egy kazah árvaházban élt. A létesítmény dolgozói már rég feladták a reményt, hogy valaki örökbe fogadja. Ennek az az oka, hogy Kirill jobb kéz nélkül született. Kazahsztánban a fogyatékkal élő gyermekekhez való hozzáállás sajnos meglehetősen fejletlen. Nincs az a fajta támogatási rendszer a fogyatékkal élőknek, mint más nyugati országban és mivel sok család él szegénységben, így a speciális igényű gyermekek helyzete még inkább ijesztő. Valószínűleg ez oka annak, hogy mindössze 20 nappal Kirill születése után, a szülei úgy döntöttek, hogy nem akarják felnevelni. Kirill mögött sok szomorú év van az árvaházban. Végig nézte, ahogy más gyerekeket örökbe fogadtak és hazavittek, míg ő nem kívánatos maradt mindenki számára.

Publiée par Doug Facey sur Samedi 5 septembre 2015

De egy napon a szerencse mellé szegődött. A kanadai pár, Doug és Lesley Facey beállítottak, hogy szeretnék örökbe fogadni a fiatal fiút. Ők már régóta vágytak egy gyermekre, és amikor meglátták, Kirillt, biztosak voltak benne, hogy őt akarják. A fogyatékossága ellenére – vagy éppen azért. Megdöbbentően, a hatóságok az árvaházban megpróbálták lebeszélni a párt az örökbe fogadásról. Azt kérdezték tőlük: “Ti tényleg akartok egy gyermeket, akinek csak egy keze van?” De a pár pontosan tudta, hogy mit csinál.

Publiée par Doug Facey sur Mardi 31 janvier 2012

Úgy esett, hogy Kirill nem az egyetlen volt az új családban, akinek hiányzott a keze. Amikor megérkezett a repülőtérre, és először találkozott az új nagyapjával, egy hatalmas meglepetés várt rá: Doug apja is egy kézzel született. A sikeres üzletember és sportoló az új unokája elé térdelt, és anélkül, hogy egy szót volna, nyújtotta neki a karját. Ez egy varázslatos pillanat volt. A szobában csend volt, és mindenki visszatartotta a könnyeit. Amikor a fiú érezte az idősebb férfi csonkját, rögtön érezte, hogy egy kapcsolat. Tudta, hogy már nincs egyedül, és megtalálta a családját.

Kirill az újonnan alapított családjával élvez minden pillanatot. Egyre jobb az angol tudása, gyorsan összebarátkozott mindenkivel, és végül megkapta a szeretetet és támogatást, hogy hiányoztak a korai éveiből.

“Az apám megmutatta, hogy ő mindent meg tud szerezni, amit akar fél kézzel is. Ő neves üzletember, versenyzett a paralimpián, és megtanította nekünk, hogy az élet minden nap újra kezdődik.” Doug, Kirill apja mondta ezt a nagypapáról.

Publiée par Doug Facey sur Vendredi 26 juin 2015

Annak ellenére, hogy a történet szomorúan kezdődött, minden jóra fordult. Az örökbefogadó szülők általában nagyon különleges emberek és természetesen Doug és Lesley sem kivételek ez alól. Remélhetőleg a családi kötelék tovább fog erősödni, és életük tele lesz szeretettel és nevetéssel. Kirill sem érdemel kevesebbet.