Egy ritka lelet az óceánnak azon a részén, ahol Mózes a tudósok szerint „kettéválasztotta a Vörös-tengert”, több fényt vethet a földi élet eredetére – vélik a tudósok.
Az Akabai-öböl négy ország, Egyiptom, Izrael, Jordánia és Szaúd-Arábia között található, 98 mérföld hosszú és 7-14 mérföld széles – közölte az amerikai Haditengerészeti Intézet.
Ez azonban nem csak egy vízcsík, hanem egy legendás hely is, mivel úgy tartják, hogy ez az a hely, ahol Mózes „kettéválasztotta a Vörös-tengert”, hogy átvezesse a rabszolgákat Egyiptomból Izraelbe, a Sínai-hegy, ahol Isten először szólította meg, a Sínai-félsziget másik oldalán található, ahol az öböl található – állítja a Biblikus Régészeti Intézet.
De mélyebb tudományos betekintést nyújthat a földi élet lehetséges kialakulásába is, állítják a tudósok, miután mintegy 4 000 láb mélyen a felszín alatt „halálos” medencéket fedeztek fel.
Sam Purkis, aki a Miami Egyetem Tengeri Földtudományok Tanszékének professzora és vezetője, a Live Science 2022-es számában elmondta: „Jelenlegi ismereteink szerint az élet a Földön a mélytengerben keletkezett, szinte biztosan anoxikus – oxigén nélküli – körülmények között.
„A mélytengeri sósvizes medencék nagyszerű analógjai a korai Földnek, és annak ellenére, hogy oxigénhiányosak és hipersalinosak, hemzsegnek az úgynevezett „extrémofil” mikrobák gazdag közösségétől.
„E közösség tanulmányozása tehát bepillantást enged abba, hogy milyen körülmények között jelent meg először az élet a bolygónkon, és irányt mutathat a Naprendszerünkben és azon túl található más „vizes világokon” lévő élet keresésében.”
Hozzátette: „Korábban már izoláltak antibakteriális és rákellenes tulajdonságokkal rendelkező molekulákat a sósvizes medencékben élő mélytengeri mikrobákból”.
Miért olyan úttörő ez a felfedezés, kérdezed?
Nos, a tudósok mindössze néhány tucat mélytengeri sósvizes medencéről tudnak bolygószerte, míg mindössze három víztestről ismert, hogy otthont adnak neki: a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger.
A tanulmány szerint az általuk „NEOM sósvizes medencéknek” nevezett medencék kiterjesztik „a Vörös-tengeri sósvizes medencék ismert földrajzi határait, és egyedülálló környezetet jelentenek a regionális éghajlati és tektonikai események üledékének jelzései számára”.
Az, hogy hol találták ezeket a sósvizes medencéket, szintén érdekelte a szakértőket, mivel a Vörös-tengerben talált korábbi leletek legalább 15,5 mérföldre voltak a parttól.
Az Akabai-öbölben felfedezett medencék azonban mindössze 1,25 mérföldre vannak a parttól.
Purkis hozzátette: „Ilyen nagy mélységben általában nem sok élet van a tengerfenéken. A sóoldatos medencék azonban az élet gazdag oázisai. A mikrobák sűrű szőnyegei az állatok változatos csoportját tartják fenn”.
A csapat „halakat, garnélarákokat és angolnákat talált, amelyek a jelek szerint a sósvizet használják vadászatra” – tette hozzá Purkis.
„Minden állatot, amely a sóoldatba téved, azonnal elkábítanak vagy megölnek” – folytatta. „Általában ezek az állatok bioturbálják vagy felforgatják a tengerfeneket, megzavarva az ott felhalmozódó üledéket.
„Nem így van ez a sósvizes medencékkel. Itt minden üledékréteg, amely a sósvizes medence fenekére telepszik, tökéletesen érintetlen marad.”
Az Indy100 szerint ez segíthet a Naprendszerünkben található „vízi világok” utánzásában, a cél pedig egy több millió évvel ezelőtti múltbéli ökoszisztéma újrateremtése.
