A tudomány szerint, valójában így nézhetett ki Jézus

Jézus nevének említésekor mindenkinek a templomokban és a képzőművészet mestereinek képein látott arc jut az eszébe: hosszú hajú, szakállas, fehér bőrű férfi, szuggesztív tekintettel. De vajon valóban így nézhetett ki? A tudomány mostanában igyekszik megtalálni a választ erre a kérdésre.

Mivel Jézus testét nem találták meg a régészek, jóformán semmilyen bizonyíték nem áll a rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogyan is festhetett valójában. Tudjuk, hogy a Közel-Keleten élt, és ha nagyon másképp nézett volna ki, mint a tanítványai, arról az evangéliumok valószínűleg említést tettek volna. Ilyet azonban nem találunk, sőt, Máté evangéliumában az áll, hogy a Getsemáné-kertben a katonák nem tudták Jézust megkülönböztetni a tanítványoktól, Júdásnak kellett megmutatnia nekik, kiért jöttek.

Bár ma Jézus nyugati ábrázolása a legelterjedtebb, a világ más részein ábrázolták már feketének, jellegzetesen arab külsejűnek, vagy latin-amerikainak is.

De vajon mi lehet az igazság?

Ez a kérdés mindig izgatta az embereket, de most egy új tudományág, a törvényszéki orvostan segít, hogy végére járhassunk a kérdésnek. Brit tudósok izraeli régészek segítségével megpróbálták megalkotni az emberi történelem leghíresebb arcképét.

A törvényszéki antropológia a legtöbbször bűntények felderítésében segít, és kulturális, valamint régészeit adatok alapján képes felvázolni egyes emberek külsejét. Számos tudományágat egyesít, de az eredményei látványosak. Richard Neave, a Manchesteri Egyetem nyugalmazott antropológus művésze az utóbbi két évtizedben olyan arcok megalkotásában segített, mint a macedón II. Philipposz (Nagy Sándor apja), vagy a legendás Midász király.

Jézus arcának megalkotásához Máté evangéliumát vették alapul.

Ennek alapján valószínű, hogy Jézus nem tűnt ki nagyon a galileai sémita arcok között, épp ezért a tudósok Jeruzsálem közelében feltárt koponyákat kerestek – ezeket a leleteket izraeli régészek bocsátották rendelkezésre.

A Jézus korabeli koponyákat tűkomputer-tomográfiával vizsgálták meg, és a mérések alapján egy speciális számítógépes program építette fel az izmokat és a bőrt a koponyákra, majd összehasonlította az eredményeket az antropológiai adatokkal. Ennek alapján a kutatók megépítették az arc három dimenziós modelljét: először elkészítették a koponyát, majd az arc lágy szöveteit, az izmokat és a bőrt, végül az orrot, a szájat és a szemhéjat.

De vajon milyen lehetett a haja?

Két dolgot azonban a koponya alapján sem lehetett meghatározni: a hajviseletet és a színeket. Épp ezért Neave és csapata megnézték a különböző régészeti feltárásokon talált, Jézus ideje előttről származó rajzokat. Ennek alapján valószínű, hogy Jézusnak inkább sötét mintsem világos színű szeme lehetett, és a korabeli zsidó szokásoknak megfelelően szakállat viselhetett.

A hajviselet kérdéséhez a Biblia ad támpontokat. A Torinói Lepel lenyomata alapján (ez volt az a lepel, amelybe Jézus holttestét csavarták, és amelyen egy hosszú hajú férfi arcának lenyomata látható) – szinte minden ábrázolás hosszú hajjal jeleníti meg Jézust. Ám Pál apostolnál olvashatjuk, hogy látta Jézust – majd pedig később azt írja, hogy a hosszú haj szégyenteljes volt egy férfi számára. Vajon írt volna ilyet, ha Jézusnak hosszú haja lett volna? Nagyobb a valószínűsége, hogy Jézusnak, kortársai többségéhez hasonlóan rövid, hullámos vagy göndör haja lehetett.

Alacsonyabb lehetett, mint gondoltuk

A történelmi adatok Jézus magasságának eldöntéséhez adnak támpontot. Az átlagos korabeli sémita férfi 155 cm és 50 kilogramm lehetett. Tekintve, hogy Jézus közel 30 éves koráig ácsként dolgozott, feltehető, hogy izmosabb és keményebb kötésű volt, mint ahogyan a nyugati ábrázolásokon megjelenik, arca pedig széltől és naptól cserzett lehetett, amitől idősebbnek látszott.

Neave hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem személyesen Jézus arcát alkották meg, hanem egy átlagos férfit, aki ugyanabban a korban és ugyanazon a helyen élt, mint Jézus. Kritikusai is hangsúlyozzák, hogy az apróságok nagyon sokat változtathatnak az arc karakterén. Épp ezért, míg a törvényszéki antropológusok időnként nagyon valósághű eredményre jutnak, néha mégis nagy az eltérés. Ám azt mindenki elismeri, hogy a Neave által létrehozott arc valószínűleg közelebb áll a valósághoz, mint némelyik ismert festmény.

via