A kutatók azt állítják, hogy mindössze egy lépésre vannak attól, hogy feltámasszák a gyapjas mamutokat a kihalásból

A Harvard Egyetem kutatócsoportja George Church genetikussal az élen úgy véli, hamarosan képesek lesznek mamut embriókat létrehozni laboratóriumi körülmények között.

A gyapjas mamut körülbelül 10.000 éve tűnt el az európai kontinensről, viszont a Bering-szoros egyik szigetén még 4000 éve is éltek.

Tudósoknak a közelmúltban sikerült egy 45.000 és egy 4000 éves példányból vett DNS minta alapján elkészíteni a gyapjas mamut géntérképét, amelyet ezután összehasonlítottak legközelebbi élő rokonával, az ázsiai elefánttal.

Így sikerült azonosítani, melyek azok a gének, amelyek segítettek a mamutoknak alkalmazkodni a hideghez. Például amelyektől hosszú volt a szőrük, kicsi a fülük, vastag zsírrétegeket növesztettek és a vérük nem fagyott meg.

Ezeket a géneket visszaillesztik az ázsiai elefánt génjébe, így hibrid fajt hoznak létre, amely nem azonos a gyapjas mamuttal, de annak minden jellemző tulajdonságát magán hordozza.

Az így létrehozott embriók mesterséges méhben fejlődnének, hogy ne veszélyeztessék a kísérlettel az amúgy is kihalással fenyegetett indiai elefántok nőstényeinek az egészségét.

Felmerül persze a jogos kérdés, hogy az egésznek mi értelme? Miért akarunk feléleszteni 4000 évvel ezelőtt kipusztult fajokat? Az egyik érv, hogy az így kifejlesztett technológia segítségével képesek leszünk megakadályozni újabb fajok eltűnését. Emellett ha a tudósok megértik, miként tudtak a mamutok alkalmazkodni a hideg környezethez, talán segíthetnek más állatoknak is alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

A tudósok azt is remélik, hogyha legelésző mamutcsordák lepik el a tundrát, segítenek lelassítani a klímaváltozást.

A bolygó hűvösen tartásához ugyanis nagykiterjedésű füves területekre van szükség a szubpoláris régiókban.

via