Amikor Stacey Faix teherbe esett, még csak tinédzser volt. Még maga is gyerek volt, mindössze 15 évesen, amikor megszülte fiát, úgy döntött, hogy örökbe adja őt.
Miután megszülte a gyermeket, elvitték tőle, és soha többé nem látta, legalábbis azt hitte.
2017 novemberében új törvényt fogadtak el Pennsylvaniában, amely lehetővé tette az örökbefogadottak számára, hogy hozzáférjenek eredeti születési anyakönyvi kivonatukhoz. Ez örvendetes hír volt Stephen Strawn, egy örökbefogadott számára.
Amikor Strawn értesült az új törvényről, tudta, hogy információra van szüksége. Egy hónapon belül a kezében volt a születési anyakönyvi kivonata, amelyen olyan részletek szerepeltek, amelyek korábban elveszettnek tűntek.
„Nagy megkönnyebbülés volt” – mondta az Inside Editionnek, miután megtudta biológiai édesanyja nevét.
Strawn rákeresett a Facebookon a névre, Stacey Faix. Sikerült megtalálnia őt, vagy legalábbis valakit, akiről azt hitte, hogy ő az.
„Küldtem neki egy üzenetet, és azt mondtam: ‘Hé, lenne egy nagyon furcsa kérdésem'” – mondta Strawn. „Azt kérdeztem: ‘1982-ben örökbe adtál egy kisfiút?’. Azt válaszolta: ‘Igen. Erre én: ‘Azt hiszem, te lehetsz a biológiai anyukám’.”
Kiderült, hogy Faix, aki megpróbálta megtalálni a fiát, de nem járt sikerrel, és Strawn között sok közös dolog volt, annak ellenére, hogy 35 éve nem látták egymást, és nem is beszéltek egymással.
Bár Faix Ohióban élt, azt tervezte, hogy a Red, White and Blue (RWB) csapat tagjaként részt vesz a Pittsburghi Félmaratonon, amelynek Strawn is tagja volt, amikor Pennsylvaniában élt. Strawn is részt akart venni ugyanezen a versenyen.
A verseny napján Strawn olyan tervet dolgozott ki, amely megérte a várakozást.
Amikor a verseny előtt a Team RWB tagjai összegyűltek, valaki átadott Faixnak egy névjegykártyát. A kártyán ez állt: „13 075 nap telt el azóta, hogy utoljára láttál. Nem akartam, hogy még egy napot várj.”
Leesett az álla.
„Körülbelül tízszer öleltük meg egymást” – mondta Strawn. „Befejeztük az ölelést, egymásra néztünk, majd újra megöleltük egymást. Nagyon szürreális érzés volt, hogy végre megtörtént, mert olyan gyorsan történt.”
Az anya és fia duó egy csapatként teljesítette a maratont, feltehetően bepótolva azt a sok időt, amit mindketten kihagytak.
Add tovább ezt a cikket, ha téged is boldogsággal töltött el, hogy ők ketten végre újra találkozhattak.
