A genetika, vagyis az örökléstan az egyik legizgalmasabb tudományterület, amely folyamatosan fejlődik, azonban az még mindig vita tárgyát képezi, hogy vajon minek van nagyobb szerepe, abban, hogy végük olyanok leszünk amilyenek – a géneknek, vagy a környezetünknek. Az viszont egészen biztos, hogy a külső jegyeinken túl örökségünk jóval szélesebb körű.
Bizonyított például, hogy léteznek ún. transzgenerációs traumák, vagyis szüleinktől, nemcsak a szemünk színét, hanem valamelyest sorsunkat is örököljük. Ez az ún. “örökség”: hiedelmek, mítoszok, traumák, titkok, hazugságok, értékek, kincsek, erőforrások, melyek generációról generációra tudatosan vagy tudattalanul továbbadódnak. Másoljuk, ismételjük, modellként követjük ezeket, gyakran úgy, hogy észre sem vesszük, pedig életünkre óriási hatással vannak. Ily módon családi örökségünk egyaránt lehet egy elénk görgetett (legyőzendő) akadály, vagy a sikerünk titka. Mindenesetre ezért is érdemes, minél jobban megismerni felmenőink múltját, mert lehet, ott találjuk a válaszokat jelenünk kérdéseire.
Íme, 8 dolog, amit elődeinktől is kaphatunk!
1. FÓBIÁK ÉS FÉLELMEK
A DNS-ben emlékek is átadódhatnak az utódoknak. Erre bizonyítékul szolgál egy egerekkel végzett kísérlet, melyben a cseresznyevirág illatot egy kellemetlen ingerrel (áramütés) párosították. Egy idő után az állatoknál csupán az illat érzése is kiváltotta a félelmi reakciót. Ebben eddig nincs sok meglepetés, hiszen ez egy egyszerű tanulási folyamat. Ami azonban megdöbbentő volt, hogy ezeknek az egereknek a kicsinyei, sőt még azoknak is az utódai egytől egyig anélkül is félelmi reakciót mutattak ugyanarra az illatra, hogy korábban valaha is találkoztak volna vele – miközben más, szintén jellegzetes illatok nem váltottak ki belőlük hasonló választ. Ergo az emléknyomok bevésődnek a DNS-be, hiszen félelem a további nemzedékekre is átöröklődött. Szóval, ha van valami, amitől iszonyodsz, de nem tudod, megfogalmazni mi az oka, attól még nem biztos, hogy nincs neki.
2. EXTRAVERZIÓ-INTROVERZIÓ
A személyiség ugyanúgy öröklődik, mint bármi más, főként az olyan elsődleges vonások, hogy valaki inkább extravertált, vagy inkább introvertált-e. Ugyancsak öröklődő személyiség jellemző a neuroticizmus is, vagyis az érzelmi instabilitás. Ugyanakkor a barátságosság pl. már sokkal inkább egy szerzett tulajdonság, mint egy örökölt.
3. HUMORÉRZÉK
Kutatásokból kiderült, hogy genetikai eltérések vannak a gyakrabban nevető, jó kedélyű emberek, és a búskomorabbak között. Így a humorosság, illetve a humorra való fogékonyság szintén öröklődhet, bár megjegyzendő, hogy ez esetben a környezet szerepe is fontos.
4. STRESSZ
Úgy tartják, a stresszre való fogékonyság szintén öröklődik. A Holocaust túlélői között például sok személynek alacsony a kortizolszintje – ez az elváltozás ismert tünete a poszttraumás stressz szindrómának. Kiderült azonban, hogy a túlélők gyermekeiben is gyakori ez a hormonális változás. Valószínűnek tartják, hogy ez az epigenetikus öröklődés következménye, és nem a nevelésé, vagyis a fokozott stressz szint szintén átadódik.
5. FÜGGŐSÉGEK
Mindannyiunknál létezik egy hajlam a különböző betegségekre, így a függőségekre is, melyet szintén öröklünk. A legtöbb vizsgálat az alkoholfüggőséggel kapcsolatban készült és azt találták, hogy a függőségre való hajlam valóban öröklődik, mert az alkoholbetegek gyermekei nagyobb arányban lesznek maguk is függők.
6. ALVÁSI SZOKÁSOK
Létezik egy embertípus, akinek elég 4-5 óra alvás is, hogy annyira kipihenjék magukat, mint más 8 óra alatt (se). Hiszed vagy sem, ez az áldásos tulajdonság is a géneknek köszönhető. A felelős p.Tyr362His gént, Thatcher génnek is szokták nevezni, mert a brit miniszterelnök asszony híres volt arról, hogy csupán 4 óra alvás bőven elég volt neki.
7. TAKARÉKOSSÁG
Egy kutatásból kiderült, hogy a takarékosságnak is van köze a génállományunkhoz. Az is kiderült, hogy azok, akik kevésbé hajlamosak a költekezésre, kisebb valószínűséggel lesznek dohányzók, vagy elhízottak.
8. MUZIKALITÁS
A zenei tehetség szintén öröklődő. Ikerkutatások szerint a dallamfelismerés képessége például nagyon magas arányban örökletes – olyannyira befolyásolja a továbbvitt génállomány, mint például a testmagasságot. Továbbá az is kiderült, hogy az öröklött tehetség még a szorgalmat is képes felülírni. Zenélni tudni testvéreket vizsgáltak, ahol sok esetben az egyik jócskán túlszárnyalta, a másikat még akkor is, ha az akár 10-20 órával többet gyakorolt.
