Állatok

Ezt a fotót soha nem szerkesztették – néz meg közelebbről, és próbálj meg nem zihálni, amikor megismered a meglepő részletet.

Egy lenyűgöző John Travolta, egy aerobikórán táncoló, hiányos öltözetű Jamie Lee Curtis, egy 80-as évekbeli film 20 millió dolláros költségvetéssel – mi baj lehet?

Nos, elég sok minden, mint kiderült.

Íme, a film története, amelynek minden adottsága megvolt a tökéletességhez, de végül számos meglepő okból mégis elmaradt.

Amikor 1985-ben John Travoltát és Jamie Lee Curtist bejelentették az Ingerlő idomok sztárjaiként, kevesen gondolták volna, hogy a film megbukik. Mindketten karrierjük csúcsán voltak, imádta őket a közönség, és nagyon keresettek voltak Hollywoodban.

James Bridges rendezővel az élen és a Columbia Pictures 20 millió dollárt fektetett a projektbe, ami garantált sikernek tűnt. De a film megjelenése után Hollywood történetének egyik legnagyobb csalódása lett. Világszerte mindössze 12,9 millió dolláros bevételt hozott.

Az Ingerlő idomokat három Arany Málna-díjra is jelölték, többek között a legrosszabb színész (Travolta), a legrosszabb női mellékszereplő (Marilu Henner) és a legrosszabb forgatókönyv! Nem is beszélve arról, hogy a Stinkers Bad Movie Awards-on a Legrosszabb film kategóriában is díjazták.

Aki esetleg elfelejtette volna, az Ingerlő idomok Adam Lawrence újságíró történetét meséli el, akit azzal bíznak meg, hogy interjút készítsen egy sikeres vállalkozóval, akit kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítanak. Második megbízása – egy fitneszklubokról szóló leleplező riport – azonban Jessie Wilsonhoz (Jamie Lee Curtis), egy aerobikoktatóhoz vezet, aki nem szereti az újságírókat.

Mi romlott el? Merüljünk el a hibákban és a szórakoztató tényekben, amelyek miatt ez a film tökéletes katasztrófa lett.

Túlságosan leleplező tornanadrág

Egyes kritikusok az Ingerlő idomok az 1980-as évek egyik legkevésbé sem szándékosan komikus filmjének nevezték, tele bizarr döntésekkel, amelyek egyszerre tették nevetségessé és furcsán lenyűgözővé. John Travolta túlságosan is leleplező tornaruháitól kezdve az aerobikórák végtelenített felvételeiig, amelyek olyanok voltak, mint egy softcore fitneszp.rnó, a film olyan furcsa energiát árasztott, amit a kritikusok nem tudtak figyelmen kívül hagyni.

Az egyik híres aerobic-jelenet – amely több medence kitolást tartalmazott, mint bárki gondolta volna – valószínűleg kiérdemelte a film R-besorolását. Ezt Jamie Lee Curtis nem fogadta jól, de erről majd a cikk későbbi részében.

Az összes edzőtermi jelenet, melyben indokolatlanul közeli felvételek készültek ágyékról és csillogó testekről, csak tovább fokozta azt, amit egyesek a film „furcsa meleg hangulatának” neveztek – kiegészítve a Whitney Houston, Jermaine Jackson, Berlin és a Wham zenéjével.

A Variety nem fogta vissza magát a kritikájában, és az egyik legkeményebb ítéletet hozta az Ingerlő idomokról:

„Az ‘Ingerlő idomok’ minden szinten kínos, és nem valószínű, hogy bármelyik közönséget kielégíti”.

Hogyan fogyott le Jamie Lee Curtis 5 kiló izmot?

Ma már ha az emberek emlékeznek is valamire az Ingerlő idomokból, az Jamie Lee Curtis, mint a tökéletes aerobikoktató. Jessie Wilson, a magabiztos és karizmatikus edzőguru szerepében azonnal sz.xszimbólummá vált, atletikusságával és energiájával magával ragadta a közönséget.

Jamie Lee Curtis izgatottan várta, hogy részt vehessen a filmben, és elárulta: „Sportos ember vagyok, egy kisebbfajta szekrény sportoló. Valahányszor részt vettem egy edzésen, elképzeltem, hogy én adok egyet. De bár a történet természetesen izgatott, leginkább az izgatott, hogy ezekkel az emberekkel dolgozhatok”.

Hónapokig edzett, mielőtt elkezdődött a forgatás, és először az összes aerobikjelenetet vették fel, majd a drámai részeket. Mire a stáblista alatt leforgatták az utolsó edzésjelenetet, Curtis, aki naponta csak egyszer étkezett, valójában 5 kiló izmot veszített.

Ja, és még egy klipet is forgatott Jermaine Jacksonnal, hogy népszerűsítse a filmet. Ez aztán az elkötelezettség!

John Travolta nem bánta meg, hogy megtette.

John Travolta hatalmas volt a nyolcvanas évek közepén – legalábbis néhány évvel korábban még az volt. A 70-es évek végére a világ egyik legnagyobb filmsztárja volt, köszönhetően a Szombat esti láznak (1977) és a Grease-nek (1978). A popkultúra ikonja, szívtipró és a pénztárak nagyágyúja volt.

Mire azonban az Ingerlő idomok (1985) megjelent, karrierje kezdett lehűlni. Annak ellenére, hogy a kasszasiker átmenetileg lelassította John Travolta karrierjét, nem bánta meg, hogy részt vett az Ingerlő idomokban.

Számára az a lehetőség, hogy újra együtt dolgozhatott James Bridges rendezővel, és a színészekkel kötött barátságok jelentették a csúcspontot.

A kritikusok viszont nem voltak ennyire kedvesek, néhányan még azt is megjegyezték: „Őszintén szólva, az egész film olyan, mintha csak egy csomó jelenet lenne Jamie Lee Curtis és John Travolta edzéséről.” A kritikusok nem voltak ilyen kedvesek.

Az Ingerlő idomok után John Travolta váratlanul szünetet tartott a filmvásznon, és csak 1989-ben tért vissza a Zűrös páros és a Nicsak, ki beszél! című filmekkel. Négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a közönség újra láthassa őt egy filmben, ami az egyik leghosszabb szünetet jelentette színészi karrierjében.

A valaha volt leghosszabb forgatás?

Amikor James Bridges rendező nekilátott az Ingerlő idomok című filmnek, amely Aaron Latham forgatókönyvének adaptációja egy Rolling Stone-riporterről, a tervek szerint 81 napig tartott volna a forgatás. Ez a menetrend hamar felborult, és a film végül 140 napot vett igénybe.

Jamie Lee Curtis, aki hozzászokott az alacsony költségvetésű filmkészítés gyors tempójú világához, nem igazán volt elragadtatva a meghosszabbított időzítéstől. A Boston Globe-nak adott 1984-es interjújában viccelődött:

„Nem ez volt a leggyorsabb produkció, amin valaha dolgoztam. Valószínűleg minden eddigi filmemet le tudtuk volna forgatni ennyi idő alatt, ameddig ez a mostani tartott.”

Egy másik jele annak, hogy mennyi pénzt és időt költöttek a filmre: Mivel a Rolling Stone jeleneteit nem volt célszerű a magazin New York-i székházában forgatni, a Los Angeles-i Laird International stúdióban két hangszínpadon felépítették az irodák majdnem azonos, kétszintes másolatát.

James Bridges rendező azonban megvédte a hosszadalmas folyamatot, mondván:

„Amikor minden összeáll, és készen állunk a film bemutatására, az lesz az igazi próba – ha minden stimmel, akkor nem vettünk el túl sok időt a forgatásra. De ha rossz, akkor a világ összes ideje sem tudja megmenteni. Az emberek majd a mozipénztáraknál fogják ezt megtudni.”

Ma már tudjuk a választ.

A film igazi sztárja

Az Ingerlő idomokban az egyik legmeglepőbb alakítást nem egy hollywoodi színész nyújtotta – hanem Jann Wenner, a Rolling Stone magazin tényleges társalapítója és szerkesztője. A filmben Travolta szerkesztőjét, Mark Rothot alakító Wenner olyan hitelességet hozott, amivel még a tapasztalt színészek sem tudtak felvenni a versenyt.

Wenner nem csak úgy besétált a forgatásra, és megkapta a szerepet – valójában egy teljes próbafelvételen is részt vett John Travolta mellett! És amikor megkérdezték tőle, mennyire volt valósághű a film, nem fogta vissza magát:

„Halálosan pontos. Természetesen van benne némi szabadság, de Jim filmjei valamennyire újságírói jellegűek, mert megnéznek egy helyszínt, és pontosan beszámolnak róla.”

Wenner azt is remélte, hogy a film eloszlat néhány tévhitet a Rolling Stone-nal kapcsolatban:

„Azt hiszem, a film a Rolling Stone-t olyannak mutatja meg, amilyen valójában. Úgy gondolom, hogy a film sok embernek elmagyarázza a Rolling Stone-t, akiknek esetleg téves elképzeléseik vannak arról, hogy mi is az.”

Hogy az Ingerlő idomok valóban így tett-e, az még vita tárgya – de Wenner alakítása? Meglepően szilárd.

Mit jelentett a Ingerlő idomok cím

(A film angol címe: Terfect, vagyis Tökéletes)

Mit jelentett Jamie Lee Curtisnek a Ingerlő idomok cím? Számára nem a hibátlanságról, hanem a személyes szabadságról szólt.

Elmagyarázta: „Nincs olyan, hogy tökéletes, de szerintem a tökéletesség az a jog, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy olyanok legyenek, amilyenek lenni akarnak. Az én szememben ez a tökéletes. És az, hogy az embereknek joguk van ehhez a joghoz, az az, amiért [a karakterem] Jessie kiáll a filmben. Jessie Wilson lényege, hogy megvédje az embernek azt a jogát, hogy az legyen, aki lenni akar.”

Az „Ingerlő idomok” egy nagyon kommersz yuppie-dráma volt az újságírásról és az egészségklubokról, de a filmről szóló szóbeszéd gyakran Jamie Lee Curtis körül forgott, és hogy: „Látnod kell a testét!”

Szomorú igazság az aerobic jelenetről

Az Ingerlő idomok (1985) című film aerobikjelenetei hírhedté váltak a szuggesztív jellegük miatt, Jamie Lee Curtis ugyanis olyan trikókat viselt, amelyek a leleplezőtől a szinte átlátszóig terjedtek.

A csípőhajlító, medencét feszítő gyakorlatai ezekben a jelenetekben sokak szerint a határokat feszegették, a pusztán szuggesztívtől a kifejezetten kéjesig.

Curtis maga is őszintén elmondta, hogy csalódott a jelenetek kezelése miatt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

🐇⚜️🎐🪞🕯 (@classicgoat) által megosztott bejegyzés

„Ezeknek helyettesítő szerelmi jeleneteknek kellene lenniük” – magyarázta egy 1984-es New York-i interjúban. „De bizonyos értelemben a jelenetek majdnem p.rnográfabbak, mintha meztelen lennék. Ez a nagy csalódásom (a filmmel kapcsolatban). Szerintem túl sokáig tartanak a jelenetek. És mivel a lényegüket olyan keményen tartják és fúrják, azt hiszem, ha (engem) szeretkezni látnának, talán egy kicsit lágyabb lenne.”

Amikor Curtis kérte, hogy vágják ki a jeleneteket, azt mondták neki, hogy már ki is vágták. Ez a színfalak mögötti igazság a hírhedt aerobic-szekvenciákról megmutatja, hogy a film provokatív elemei nem csupán a cselekmény részei voltak – a középpontba kerültek, amit Curtis frusztrálónak talált.

Az utolsó jelenete „ruha nélkül”?

Ahogy őszintén elmagyarázta: „Ez volt a legnagyobb problémám, mióta csak elkezdtem… Soha nem kaptam semmilyen színésznői képzést.

De 18 éves voltam, és megcsináltam ezt a kis horrorfilmet (Halloween), ami hatalmas siker lett”. Curtis a továbbiakban arról beszélt, hogy végül több horrorfilmben is szerepelt, és még ruha nélküli jeleneteket is játszott, de megígérte, hogy a továbbiakban „ez egy tárgyalásos tétel lesz számomra”.

A Chicago Tribune-nak adott 1985-ös interjújában Jamie Lee Curtis elmondta, hogy miután két korábbi filmben is ruha nélkül szerepelt, megkönnyebbült, hogy az Ingerlő idomokban nem kellett így szerepelnie. Remélte, hogy a filmvásznon való vetkőzéssel töltött napok már a múlté – és így is lett.

Quentin Tarantino váratlan kritikája

Annak ellenére, hogy az Ingerlő idomok megjelenésekor kemény kritikákat és rossz kritikákat kapott, azóta kultikus rajongótáborra tett szert.

Még John Wilson The Official Razzie Movie Guide című könyvében is szerepel, mint „A 100 legélvezetesebb rossz film, ami valaha készült” egyike.

Quentin Tarantino is dicsérte a filmet egy 1994-es Rolling Stone interjúban, és „nagyon alulértékeltnek nevezte Curtis nagyon feszes alakítása miatt”. Nem is olyan rossz!

Az ikonikus aerobik gyakorlatát újraalkotva…

Közel négy évtizeddel az Ingerlő idomok című film főszereplése után Jamie Lee Curtis bebizonyította, hogy még mindig tudja a mozdulatokat – és remek humorérzéke is van hozzá. Curtis a The Tonight Show-ban Jimmy Fallonnal közösen újrázta fel az 1985-ös film legendás aerobic-jelenetét, és egy vicces és túlzó koreográfiában elevenítette fel a csípőmozgást.

A jelenet Jermaine Jackson és Whitney Houston 1985-ös „Shock Me” című slágerére készült, és Curtis a jellegzetes csíkos egyrészes ruháját viseli, miközben aerobikórát vezet. Fallon, John Travolta bőrébe bújva, mellette izzad, és utánozza a hírhedt mozdulatokat – és igen, rengeteg lökdösődés is van benne.

A komédia akkor vált abszurddá, amikor Fallon úgy döntött, hogy elküldi Curtisnek a saját táncmozdulatairól készült videót. Curtis, aki mindig is profi volt, előkapta a telefonját a bőrszűk ruhája alól, és csókot adott neki, mielőtt érzékien pizzát majszolt és pezsgőt öntött magára. Természetesen nem hagyott ki egy ütemet sem a csípődobogásával.

A páros még vadabb bohóckodással vitte tovább a dolgokat, ami abban csúcsosodott ki, hogy Fallon egy galambot eresztett ki a rövidnadrágjából, Curtis pedig egy defibrillátort vitt be, hogy egy „holttestet” is be tudjon vonni a gyakorlatba. Fallon, akit láthatóan lenyűgözött az eredeti, viccelődött a jelenet hosszával: „Az a jelenet – nem viccelek – vagy öt percig tartott, igaz?”.

Mire Curtis nevetve válaszolt: „Nem, nem, az a jelenet úgy hét percig tartott!”.

Egyértelmű, hogy Curtis nem vesztette el a kézügyességét – vagy a humorérzékét -, bizonyítva, hogy még évtizedekkel később is az Ingerlő idomok aerobic jelenete mindig is a könyvekbe fog kerülni.

Nem állítom, hogy az Ingerlő idomok egy filmes remekmű, de szerintem jobb, mint amit a hírneve sugall. Mindig is rajongtam John Travoltáért és Jamie Lee Curtisért, és az ő alakításuknak van egyfajta varázsa. Ami viszont igazán meglepett, az az volt, hogy rájöttem, Jamie Lee Curtis valójában hogyan érez a hírhedt aerobic-jelenetekkel kapcsolatban.

Fogalmam sem volt róla, hogy ilyen vegyes érzései vannak velük kapcsolatban! Lenyűgöző, hogy valami, amit játékosnak szántak, végül olyasmivé vált, amiben nem érezte teljesen jól magát. Úgy értem, könnyű megérteni, hogy a jelenetet hogyan lehetett volna szórakoztató pillanatnak tekinteni, de hallva őt erről beszélni, elgondolkodtam: nem kellene-e újragondolnunk, hogyan tekintünk az ilyen típusú jelenetekre a retrofilmekben? Talán itt az ideje egy árnyaltabb vitának. Te mit gondolsz?