Donald Trump már régóta érdeklődik Grönland elfoglalása iránt.
Csütörtökön azonban egy lépéssel tovább ment, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csapatokat vethet be a Dániához tartozó sziget ellenőrzésének átvételére.
„Azt hiszem, ez meg fog történni” – mondta az elnök a sziget annektálásáról Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott Ovális Irodai megbeszélésén.
Potenciális katonai akció
A Grönland jövőjéről szóló vita drámai fordulatot vett: Donald Trump ismét jelezte, hogy ambicionálja az északi-sarkvidéki sziget amerikai ellenőrzés alá vonását.
Ami egy szokatlan ingatlanajánlatnak indult, mostanra a potenciális katonai akcióról szóló beszélgetéssé eszkalálódott. A feszültségek növekedésével a NATO-szövetségesek – köztük a Grönlandot birtokló Dánia – megkérdőjelezik, hogy Trump meddig hajlandó elmenni.
Donald Trump többször is kijelentette, hogy szeretné megvásárolni a területet, de Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen világossá tette, hogy Grönland nem eladó.
Csütörtökön Donald Trump elnök ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra. Azt is felvetette, hogy amerikai csapatok bevetése a sziget feletti ellenőrzés átvételére is opció lehet.
„Tényleg szükségünk van rá nemzetbiztonsági okokból. Azt hiszem, ezért lehet, hogy a NATO-nak mindenképpen be kell avatkoznia” – mondta.
Trump ezután rámutatott, hogy az Egyesült Államok már most is katonai jelenlétet tart fenn Grönlandon. Az Egyesült Államok jelenleg Pituffik űrbázisát működteti a szigeten, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a rakétafigyelő és űrfelügyeleti műveletekben.
„Van már néhány bázisunk Grönlandon, és elég sok katonánk van. Lehet, hogy egyre több és több katona fog odamenni” – figyelmeztetett. „Vannak bázisaink, és elég sok katonánk van Grönlandon”.
A NATO-vezér válasza
A vita során az Ovális Irodában egy kanapén ülő védelmi miniszter, Pete Hegseth egyetértően bólogatott.
A teremben azonban nem mindenki osztotta Trump lelkesedését. Mark Rutte NATO-főtitkár, aki jelen volt az Ovális Irodában, kevés érdeklődést mutatott az elnök megjegyzéseivel való foglalkozás iránt.
A NATO-vezér világossá tette, hogy nem kíván részt venni a vitában.
„Ha Grönlandról van szó, abba nem szólnék bele, mert nem akarom a NATO-t irányítani ebben” – jelentette ki Rutte, elhatárolva a szövetséget Trump törekvéseitől.
Donald Trump már többször fontolgatott katonai akciókat, hogy az általa kívánt területeket követeljen magának az USA számára – és ez alól Grönland sem kivétel.
Még januárban, hivatalba lépése előtt Trump utalt arra, hogy nem csak Grönlandon, hanem Panamában is erőszakot alkalmazna, ahol a csatorna ellenőrzésére törekszik.
A grönlandiak azonban most egyértelművé tették álláspontjukat. A keddi választáson a jobbközép Demokraatit párt, amely határozottan ellenzi az amerikai hatalomátvételt, első helyen végzett. Grönland ugyan még mindig dán terület, de jelentős önrendelkezéssel rendelkezik – és a függetlenség kérdése forróbb, mint valaha.
A Demokrataatit vezetője és leendő miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen nem fogta vissza magát, amikor elutasította Trump törekvéseit.
„Nem akarunk amerikaiak lenni. Nem, nem akarunk dánok lenni. Grönlandiak akarunk lenni, és a jövőben saját függetlenséget akarunk” – mondta Nielsen a Sky Newsnak. „És saját magunk akarjuk felépíteni a saját országunkat.”
Ez a választás nem csak Trump elutasítása volt – ez egyértelmű jele annak, hogy a grönlandiak komolyan gondolják, hogy elszakadnak Dániától és saját utat törnek maguknak. A győztes Demokraati párt kimondott célja, hogy fokozatosan elérje a Dániától való függetlenséget.
A Grönlanddal kapcsolatos leszámolás nagy kérdéseket vet fel a globális hatalom jövőjéről, a szuverenitásról és az Egyesült Államok ambícióiról. Trump irányítási törekvése merész stratégiai lépés vagy veszélyes túlkapás? Be kell-e avatkoznia a NATO-nak, vagy Grönland sorsa kizárólag a nép kezében van?
Mivel a grönlandiak világossá tették, hogy függetlenséget akarnak – nem pedig amerikai vagy dán uralmat -, mi következik ezután? Tiszteletben tartja-e az Egyesült Államok a kívánságukat, vagy ez csak egy nagyobb geopolitikai csata kezdete?
Egy dolog biztos: ez a vita még messze nem ért véget. Te mit gondolsz – Grönland maradjon egyedül, maradjon Dániával, vagy legyen Amerika következő határa?
