Egy család azt állította, hogy egy nőt tévedésből élve eltemettek, miután halottnak nyilvánították.
A 37 éves Rosangela Almeida családja úgy vélte, hogy a nő akár 11 nap után magánál lehetett a koporsójában, miután eltemették.
A 37 éves nőt 2018 januárjában nyilvánították halottnak, miután a halotti bizonyítványa szerint szeptikus sokkot és két szívrohamot kapott.
A családja azonban később azt állította, hogy élve temették el. Nem csak ezt, hanem azt is állították, hogy a koporsójában akár 11 nap után is eszméleténél volt utána.
Az állításokat azután tették, hogy több rendkívül nyugtalanító bizonyíték került napvilágra.
A temető látogatói állítólag nyöszörgést hallottak a kősír belsejéből, ahová Almeidát temették az észak-brazíliai Riachao das Nevesben.
A családja a temetőből hallott nyögések és dörömbölések jelentését követően a temetőbe sietett, és exhumálták a sírt.
Egy személy azt mondta: „Amikor odaértem, közvetlenül a sír előtt, csörömpölést hallottam a sír belsejéből. Azt hittem, hogy a temető körül játszó gyerekek tréfát űznek velem. Aztán kétszer hallottam nyögést, és a két nyögés után abbahagyta”.
A hátborzongató felvételeken látható, ahogy a fakoporsót kiveszik a sírból.
Nem csak nyögésekről és dörömbölésről számoltak be, de a szerettei hátborzongató felfedezést tettek, amikor megvizsgálták a koporsót.
Azt mondják, hogy a csuklóján és a homlokán sérülések nyomai voltak. A koporsó belsejében is vér volt, és úgy tűnik, hogy a koporsó fedelén lévő szögek meglazultak.
Germana de Almeida azt mondta: „Azok a szögek a tetején meglazultak. A keze megsérült.”
A család úgy véli, hogy ezek a sebek nem voltak ott, amikor szerettüket nyugalomra helyezték.
Az exhumálásnál jelenlévők azt is állították, hogy a holttest nem volt hideg, amikor megvizsgálták. Állításuk szerint még „meleg” volt, ami szerintük arra utal, hogy Almeida nem régen hunyt el.
Tragikus módon a holttest exhumálásakor már nem élt, és az sem világos, hogy még élt-e, amikor eltemették.
Az esetet vizsgáló rendőrségi vizsgálat azonban megállapította, hogy a nyögésekről és dörömbölésekről szóló bizonyítékok „pletykák” lehettek. Ez azt jelentette, hogy az exhumálásban részt vevő személyeket a sír megzavarásával vádolhatták meg.
Brazíliában ez a brazil büntető törvénykönyv szerint akár három évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat.
A polgári hatóságok később arra a következtetésre jutottak, hogy a nőt nem temették el élve.