Liz Smithnek két nagy álma volt az életben: az egyik, hogy ápolónő lehessen, a másik pedig, hogy édesanya lehessen. Imádott 13 unokaöccse és unokahúga nagynénje lenni, de saját gyereket is nagyon szeretett volna. 40 éves korában szakemberhez fordult segítségért, de a laboreredményei nem tették lehetővé a mesterséges megtermékenyítést. „Amikor ez az ajtó gyorsan és hirtelen bezárult, az egy nagyon rossz nap volt.” – mondta a Franciscan Children’s hospital ápolónője. Nem sokkal később azonban örökre megváltozott az élete, amikor a kórházban a lift felé menet megismerkedett Gisele babával.
This nurse, Liz Smith, director of nursing at Franciscan Children’s hospital in Brighton, Mass., deserves a special place in heaven and in our hearts!!
An infant did not have any hospital visitors for five months. So this nurse adopted her. https://t.co/CrzpRpvrVc
— Keith Wood (@kwood360) April 3, 2019
Gisele koraszülött volt, a terhesség 29-ik hetében született, mindössze 850 grammal. A csecsemő csaknem három hónapot töltött a kórházban lélegeztető gépen, és orális averziója alakult ki – ez az evészavar gyakori a koraszülött babáknál, akik nem tapasztalják meg a természetes etetést. A tüdejének speciális ellátásra volt szüksége, és egy katéterre is szüksége volt, hogy ezen át etessék.
Ezenkívül Gisele esetében úgynevezett újszülött elvonási szindrómát (Neonatal abstinence syndrome NAS) állapítottak meg, amit az okozott, hogy az anyja a terhesség alatt komoly szereket szedett. A szociális munkások megpróbálták nevelőszülőknél elhelyezni az akkor 8 hónapos kislányt. A légszívszorítóbb az a tény, hogy Gisele 5 hónapon át volt a kórház gondozásában, és ezalatt egyetlen látogatója sem volt. Miután Liz találkozott a kislánnyal, azonnal tudta, hogy fel akarja nevelni őt. „Én leszek az édesanyja.” – gondolta.
„Attól a pillanattól kezdve, hogy megismertem, volt valami azok mögött a ragyogó kék szemek mögött, ami megragadta a figyelmemet.” – mondta Liz. „Úgy éreztem, hogy szeretnem kell ezt a gyereket, és meg kell óvnom őt. Le volt maradva a fejlődésben, és én ki akartam vinni a kórházból, és azt akartam, hogy fejlődjön.” Liz felidézte azt az időszakot, amikor megpróbálta kérelmezni, hogy ő nevelhesse a csecsemőt. Amikor Gisele 9 hónapos volt, végre hazavihette őt. „Izgatott voltam, de ideges is, amikor rájöttem, hogy mindent megteszek ezért a gyerekért, aki lehet, hogy nem lesz örökké az életem része.” – idézte fel akkori érzéseit.
„It hit me, all of a sudden, that my life had changed, my dream was coming true. But [also] that somebody else was losing her and that was really hard.” Against the odds, this nurse adopted a baby and found her ‘missing piece’ https://t.co/nQh06lmDlA via @TODAYshow #adoption pic.twitter.com/g7bqHdpfdt
— ProjectMeetMeHalfway (@ProjectMMH) March 13, 2019
Gisele biológiai értelemben vett szülei kezdetben hetente látogathatták a kisbabájukat, abban a reményben, hogy talán sikerül újraegyesíteni a családot, de ez végül nem működött. Az állam megállapította, hogy képtelenek a gyerek gondozására, és megvonták tőlük szülői jogaikat. Ez Liz számára is keserédes pillanat volt: „Szomorú nap volt, amikor felhívtak, hogy közöljék velem, hogy megvonták a szülők jogait. Az én nyereségem egy másik ember vesztesége volt. Nehéz leírni azt az érzést, amikor megtapasztalsz egy pillanatot, ami megváltoztatja az egész életedet, és tudod, hogy valaki más is megtapasztalja ugyanezt, csak éppen az ellenkező értelemben.” – mondta Liz, tudva, hogy ez a döntés teljesen lesújtott egy másik családot. Nem sokkal később azonban megünnepelhette, hogy végre hivatalosan is anya lett. 2018. október 18-án hivatalosan is örökbe vehette Gisele-t. „Azt mondták, hogy a dátum október 18-a, ez a nagymamám születésnapja, és egyszerűen csak sírva fakadtam.” – mesélte a TODAY Show műsorában.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Abban a pillanatban, hogy a bíró anyaként utalt Lizre, minden megváltozott. „Ott jöttem rá, hogy szülő vagyok.” Liz gondoskodó szeretete mellett Gisele egyre gyorsabban fejlődött, és ma már egy boldog, egészséges kislány. Bár még sokáig szüksége volt a katéterre, az étvágya is sokat javult.
„Ápolónővé válni könnyű volt, de anyává válni nem.” – viccelődött Liz, hozzátéve, hogy semmin nem változtatna. „Azok a dolgok, amik megnevettetik, amikor észreveszi, hogy szomorú vagyok, és odajön, hogy megöleljen, vagy látni, ahogy felébred reggelente. Annyira szeretem, hogy nem tudok mást elképzelni.” – mondta a boldog anyuka.
