8 mítosz a nagyanyáink életéről, amit még mindig elhiszünk

“A nők lusták.” “Anyáinknak nem volt ennyi segítsége, mégis boldogok voltak.” Ezek azok a frázisok, amelyeket manapság rengeteg férfi és nő ismételget. Sokan úgy hiszik ugyanis, hogy nagyanyáink korában erős parasztasszonyok éltek, akik csak a ház körüli munkával foglalkoztak, gyereket gondoztak, a nagyobb lányok pedig besegítettek ezer örömmel. Éppen emiatt mindenki boldog volt és 100 évet élt. Ez azonban nem igaz, sőt, a helyzet teljesen más volt. Összegyűjtöttünk néhány ilyen sztereotípiát, és kegyetlenül meg is cáfolta azokat.

“A nők hihetetlenül szépek voltak, a mai lányok labdába se rúgnak mellettük”

HIRDETÉS

Kezdjük azzal, hogy elképzeljük egy 19. századi nőnek egy napját. A városon élő nők ápolóként, villamosvezetőként, írnokként vagy titkárnőként dolgoztak. Azok, akik falun laktak, állatokat gondoztak és növényeket termesztettek.

A kemény munka, a perzselő nap, a gyakori terhesség, szülés és a kevés gyógyszer nagyon negatív hatással voltak a nők egészségére, így harminc éves korukra már leginkább idősnek számítottak. Olga Semenova Tyan-Shanskaya etnográfus a kelet-európai kultúrát kutatta, a falusi nők életét pedig eképpen írta le: “A parasztoknak a szépségideálja elég primitív volt. A nők 15-16 éves koruk körül tényleg nagyon szépek voltak, ám azután a kemény munka miatt teljesen megváltozott a testük. Minél hamarabb ment férjhez egy lány, annál hamarabb égett ki.”

“A házasságok erősebbek voltak, mert nem volt annyi válás”

HIRDETÉS

A 20. század elején az elrendezett házasságok még mindig léteztek, a vállalkozók fiai gyakran vették feleségül az iparosok vagy a kereskedők lányait. A válás pedig nagyon ritka volt számos indok miatt: a társadalom megvetése, a vallás és a jogi dolgok is erősen gátolták. Ahhoz, hogy egy nő elválhasson nagyon erős bizonyítékra volt szüksége. Ez pedig a férje hűtlensége vagy a bántalmazás lehetett. Ráadásul maga válás folyamata is olyan drága volt, hogy csak kevesek engedhették meg maguknak.

“A nők a mezőn szültek, mégis minden jó volt”

HIRDETÉS

A nők tényleg sok gyereket szültek anno, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a gyermekhalálozások száma nagyon magas volt. Például a híres feltaláló és hadmérnök Mikhail Kalasnyikov a család 17. gyermeke volt a 19-ből, ám mindössze csak 8 nőtt fel közülük. A gyerekek gyakran az első születésnapjuk előtt meghaltak fertőzés, az alapvető higiénia hiánya vagy az élelmiszerhiány miatt. Ráadásul gyakran maguk az anyák sem tudták, hogyan lássák el szakszerűen a gyermeküket.

Ezen felül maga a szülés is veszélyes volt. Számtalan nő halt meg szepszis vagy pneumococcus fertőzés miatt, mivel a doktorok keze nem volt tiszta vagy nem steril eszközöket használtak.

“A sok szülés megfiatalítja a testet, emiatt nem voltak rákos megbetegedések a nők körében”

HIRDETÉS

Az emberiség történelmében mindig is voltak daganatos betegségek, már az ókori egyiptomi múmiákban is felfedeztek rákos elváltozásokat. A 19. század második felében a tudósok már nem csak felismerték, de kezelni is tudták a mellrákot. A beavatkozások nem minden esetben voltak eredményesek, és mindössze a városi lakosságnak volt lehetősége, hogy egyáltalán kipróbálhassa a kezelést.

Vidéken a gyógyszerellátás nem volt túl jó, sok betegséget pedig nem is sikerült diagnosztizálni. A gyakori szülések, az élelmiszerhiány és a kemény munka során a nők gyakran méhsüllyedésben szenvedtek, ráadásul a fertőző betegségek, mint a himlő, a kanyaró, a tuberkulózis, a kolera, a vérhas és a tífusz is gyakoriak voltak.

“A nők nem dolgoztak, háziasszonyok voltak, egyszerűbb dolguk volt”

HIRDETÉS

A feministák megfosztották a nőket attól a lehetőségtől, hogy otthon legyenek, vezessék a háztartást és neveljék a gyerekeket. Most azonban a nők is éppen ugyanúgy kell dolgozzanak, mint a férfiak. Ezt a mítoszt előszeretettel táplálják a könyvek, filmek és a fikciós történelmi tények.

A valóság azonban az, hogy a városi nők is dolgoztak: gyári munkások, tanítók, ápolók vagy titkárnők voltak. A textiliparban például javarészt nőket és gyerekeket foglalkoztattak, természetesen jóval kevesebb bérért, mint amennyit a férfiak kaptak. Szülés előtt pedig néhány nappal szülési szabadságot kaptak.

Vidéken más volt a helyzet. Szülés után már ugyanúgy el kellett végezni a ház körüli teendőket, lehetett az favágás, kenyérsütés vagy mezőgazdasági munka. A nők gyakran vitték magukkal a gyermeket, vagy otthagyták őket a nagyszülőkkel, idősebb testvéreikkel.

A női és a férfi munka között nem volt különbség, mindössze két megkötés volt: a nők nem vezethették a lovakat illetve kovácsműhelyben. Ezen felül természetesen ott volt még a házimunka, amiből a férfiak egyáltalán nem vették ki a részüket.

HIRDETÉS

“A nők 3 éves korukig szoptatták a gyerekeket és jó anyák voltak”

Az anyaság a nők egyik legfőbb feladata volt. 1919-ben alkották meg az első olyan törvényeket, amelyek szülés előtt és után védték a nőket. A szabály szerint a nőknek a szülési szabadság után vissza kellett menniük dolgozni. A testvérek, a nagyszülők és más hozzátartozók vigyáztak ilyenkor a gyerekre. A városokban voltak különböző intézmények, ahol munkaidőben vigyáztak a gyerekekre (ezek voltak a mai bölcsődék és óvodák elődjei).

“Mindenki egészséges ételt evett”

HIRDETÉS

A 20. század elején Európában a várható élettartam 31 év volt, ami a 60-as évekre megduplázódott. A magas halálozási arány legfőképpen az 5 év alatti gyermekeknél volt megfigyelhető. Az élelmiszerhiány leginkább a nők és a gyermekek egészségére volt nagy hatással.

Az éhínség volt a 20. század egyik legnagyobb problémája. Mintegy 70 millió ember halt meg az éhezés miatt, legtöbbjük vidéki ember volt. Csak Németországban több mint 500 ezer ember halt meg az élelmiszerhiány miatt.

Az ételek sokkal természetesebbek voltak, de az embereket így is szenvedtek a vitaminhiánytól, éppen ezért próbáltak a tudósok étrendkiegészítőket kifejleszteni.

HIRDETÉS

“Az urbanizáció megszabadította a nőket a házimunkától”

Igaz, a városra költözés megkönnyítette a nők életét, de ez még nem azt jelentette, hogy nem kellett semmilyen házimunkát végezniük.

A 20-as évek elején a nők a szabadidejük 95 százalékát házimunkával töltötték, ám 55 éven belül ez a szám már 58 százalékra csökkent. Tehát a szabadidejük több mint felét főzéssel, mosással és takarítással töltötték.

HIRDETÉS

A modern világban a nemi különbségek már kezdenek eltűnni, és a férfiak is egyre nagyobb részét veszik ki az otthoni teendőkből.

via

loading...
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!