Amikor befejezed az iskolát, és megtanulod a munka során szükséges készségeket, úgy tűnik, hogy nincs szükséged további tanulásra. De vannak olyan emberek, akik soha nem hagyják abba a világ részletes tanulmányozását. Néhány ember hőtérképpel néz egy macskát vagy egy tál forró krumpli, néhány mikroszkóppal tanulmányozza a méheket, és néhány megtalálja a békát, amelyik lenyelt egy szentjánosbogarat.
Nagyon örülünk, hogy megtaláltuk ezeket a képeket, és most meg akarjuk osztani veletek.
Táplálékot kereső nyálkagomba.
Ez a férfi befogott orral és szájjal próbált meg tüsszenteni, amitől kilyukadt a torka.
Egy űrhajós szkafander belseje.
Így néz ki a méh testére ragadt virágpor egy elektronmikroszkóp alatt.
És így néz ki a fullánkja.
Jegesmedve szőr: a belül üreges szerkezetű szőrszálak kiválóan szigetelik az állatot.
Így lép egymással reakcióba a higany és alumínium.
Egy chilei sómezőn talált hatalmas sókristály.
A GPS nyomkövetők segítségével láthatóvá válik, hogy a hat különböző falkából származó farkasok tagjai elkerülik egymás territóriumát.
A nagy ámbrásceteknek van egy speciális szervük, a spermaceti-szerv.
A benne található spermacetolaj a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet tölt be: amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg víz kerül a spermaceti-szervbe, amitől a viasz-szerű anyag megszilárdul, így fajlagos sűrűsége megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 2250 méter is lehet), a tárolt oxigén felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.
A volgográdi “Hív a Szülőföld” nevezetű szobor belseje.
Az atomerő-mikroszkóp lehetővé teszi, hogy a szerves vegyületeket olyan részletességgel tanulmányozhassuk, hogy láthatóvá váljon azok molekulaszerkezete – épp úgy, ahogy a tankönyvekben tanultuk.
Interaktív topográfiai térkép egy homokozó felett.
Kalcium lerakódás egy vízvezeték belsejében.
Ez a darabjaira tört kavicshoz hasonló valami valójában egy hópehely, elektronmikroszkóp alatt nézve.
Láttad már valaha, hogyan mozognak a kagylók?
Ez nem egy békanyál, hanem az elysia chlorotica névre hallgató csigafajta, ami az első olyan tudósok által felfedezett állatfajta, ami a növényekhez hasonlóan képes a fotoszintézisre.
Egy szentjánosbogarat nyelt béka.
Olyan, mintha a favágó csak cigiszünetet tartana munka közben, de valójában ez az elképesztő rongálás egy hód munkája.
Bónusz: Íme néhány izgalmas, hőkamera segítségével készült felvétel.
Ez egy macska.
Frissen sült burgonya.
Emberi láb.
Résnyire nyitott ablak.
Férfi, egy bögre forró teával a kezében.
Végezetül pedig egy kanapé, amin percekig ültek, majd felálltak róla.
