13 őrült dolog, amit az őseink tettek

2019-02-26  —  Megosztotta:

Ha azt gondolod, hogy a világ évről évre őrültebbé válik, csak félig van igazad: a különös dolgok mindig is körülvették az emberiséget, és erre az összeállításunk a legjobb bizonyíték.

Hirdetés

Párbaj férj és feleség között

Hirdetés

Hirdetés

A középkori Németországban a férj és a feleség igen kegyetlenül is le tudott rendezni egy-egy nézeteltérést: ez volt a házastársi párbaj. A szabályok szerint a férjnek egy derékmagasságú gödörben kellett elhelyezkednie úgy, hogy egyik karját a testéhez kötözték, a másikban pedig egy fadarabot kellett fognia. A nőnek egy viszonylag korlátozott területen kellett viszonylag szabadon mozognia, és egy kövekkel teli zsákkal támadhatott hitvesére.

Alkoholpusztítás

Hirdetés
Hirdetés

Az Egyesült Államokban 1920-ban vezettek be alkoholtilalmat, a korlátozás egészen 1933-ig tartott. Ezalatt a rendőrség folyamatosan ellenőrizte a gyanús épületeket és otthonokat illegális szesz után kutatva, melyet akkoriban országszerte földalatti főzdékben készítettek. A fenti képen alkoholtilalmi ügynökök öntik ki az szeszt egy detroiti, 1929-es razzia során – ez a gyakorlat elég elterjedt volt a törvény ideje alatt.

Hirdetés

Győzelem halál után

Hirdetés

Hirdetés

Még a saját halála sem tarthatta vissza Spanyolország nemzeti hősét, El Cidet attól, hogy megnyerje a mórokkal vívott utolsó csatáját. Az egyik összecsapásban mérgezett nyílvesszővel találták el, és meghalt. Ezt a tényt viszont nem akarták a hadsereg tudomására hozni, mivel azok vezérük halála miatt feltehetően elveszítették volna lelkesedésüket, így El Cid hitvese, Jimena Diaz elhelyezte férje testét annak páncélzatában, és felültette egykori lovára. A terv működött, a sereg pedig halott hadvezérük vezetésével győzedelmeskedett.

Emlékmű egy balos csizmának

Hirdetés
Hirdetés

A világ tele van különleges emlékművekkel: a múlt szobrászai és művészei néha olyan alkotásokat hoztak össze, hogy azok miatt még a maiak is vakarják a fejüket. Az USA-beli saratogai történelmi parkban található például egy sérült bal lábról készített emlékmű: a végtagszobor a függetlenségi háborúban harcolt Benedict Arnold vezérőrnagy lábát ábrázolja.

Hirdetés

Arnold egyébként meglehetősen ellentmondásos figura. Amerikai háborús hősként vonult be a történelembe, de később átállt a britekhez.

Hirdetés

Tárgyalások állatoknak

Hirdetés

A középkorban nem csak az embereket állították bíróság elé, hanem az állatokat is. Különösen a háziállatokat sújtotta a törvény: a macskákat boszorkánysággal vádolták, de a tehenek, a csirkék és a disznók sem úszták meg.

Hirdetés

A fentebb látható karcolaton például egy malacot ítélnek el azért, mert megölt egy gyereket. A bíróság nem foglalkozott azzal, hogy az állatok nem mondhatnak semmit a saját érdekükben, a védelem tanúinak vallomásait viszont rendszerint figyelembe vették.

A Szibériába száműzött harang

Nem csak az állatok, a tárgyak felett is ítélkeztek néha a múltban. Egy uglichi templomi haranggal is hasonló történt: a harangot azért hibáztatták, mert a város lakóinak tudomására hozta Dimitrij herceg 1591-es halálát, emiatt pedig fellázadtak az emberek.

A “bűnös” harangot megszabadították nyelvétől, megkorbácsolták, majd száműzték a szibériai Tobolszk városába, ahol 300 évig maradt. Ezután visszatért Uglichba, manapság pedig a helyi múzeumban őrzik.

Meghalni a szépségért

A bőr márványfehérségéért és a világos pírért folytatott 17. és 18. századi küzdelem szó szerint pusztító volt. A kívánt hatás érdekében használt fehér ólom csak rontotta a bőr állapotát, és arra sarkallta a lányokat, hogy minél vastagabban vigyék fel ezt a “kozmetikumot”. A legrosszabb viszont, hogy ez a fajta mérgező smink néha halálhoz vezetett.

A fenti portrén látható gyönyörű grófnőt Maria Coventrynek hívták, és a smink egyik áldozataként vonult be a történelembe. 1760. szeptember 30-án vesztette életét ólommérgezésben, mindössze 27 éves korában. De még az ehhez hasonló esetek sem tántorították el a hölgyeket a divatért és jó megjelenésért folytatott hajszától.

Babaketrecek

Ezek az 1922-ben feltalált ketrecek a londoniak körében voltak igazán népszerűek. Fura elmélet terjedt akkoriban a brit anyukák között, mely szerint a gyerekeket néha meg kell levegőztetni, hogy megtisztuljon a vérük. A képen is megnézhető rácsos ketrec (melyet az ablakok kinti részére erősítettek) ideális megoldásvolt a nagyvárosi lakástulajdonosok számára. A gyerek nyugodtan kint lehetett a “szabad levegőn”, mialatt az anyuka a házimunkával foglalkozott. A 20. század közepére az eszköz használata a minimum megkérdőjelezhető biztonság miatt igencsak visszaesett.

Feketére festett fogak

Ez a mai kor embere számára egészen furcsa hagyomány az Ázsia délkeleti részén, valamint a Dél-Amerikában lakók között volt igen népszerű a 16. és a 17. században, de Afrikában, sőt még Nyugat-Európában is elterjedt. Meglepő, de néhány helyen még ma is életben tartják a fogfeketítés tradícióját.

A színezésnek több oka is volt: elrejtette a fogak rossz állapotát, a különleges lakknak köszönhetően megvédte azokat, illetve azt a látszatot is kelthette, hogy az ember gazdag – akkoriban ugyanis csak a tehetőseknek volt pénze cukorra, az pedig igencsak roncsolja a fogakat.

Testlyukasztás különféle fegyverekkel

Mirin Dajo (valódi nevén Arnold Gerrit Henskes) holland művész és tervező arról lett híres, hogy karddal és más fegyverekkel képes kiszúrni a testét úgy, hogy semmiféle sérülést nem szenved (még csak nem is vérzett). Gyakran evett például üveget és pengéket közönség előtt: az ilyen előadásokon ő sértetlen maradt, a nézők között viszont volt, aki elájult, amikor meghallotta, hogy a penge hozzáér a csonthoz.

Arra a mai napig nincs magyarázat, hogy hogy tudta ezeket véghezvinni, de az biztos, hogy ő sem volt sérthetetlen: egy tű lenyelésébe halt bele.

Fej nélküli portrék

A viktoriánus kor embere viszonylag hamar megunta a hagyományos portrékat; a fotográfia fejlődésével és elterjedésével számos új lehetőség nyílt önmaguk megörökítésére. Már akkoriban is sok hóbort tört magának utat – például a fej nélküli portrék. A Photoshop hiányát a fényképészek éles elméje kompenzálta, akik eljátszadoztak a negatívokkal és némi retusálást is végeztek, a végeredmény pedig igencsak meggyőző lett.

A modern kor múmiája

Jeremy Bentham 19. századi angol filozófus igen különleges személyiséggel rendelkezett. Ő mutatta be elsőként az állami felelősségvállalás tárgykörét a városlakóknak, de küzdött a nők egyenjogúságáért, valamint az állatok jogaiért is.

De ahogy az a zseniknél lenni szokott, Bentham esetében is beszélhetünk minimum fura jellemvonásokról. A filozófus végrendeletében azt kérte, csontvázát ugyanabba a testhelyzetbe pozicionálják, ahogy a munkahelyén, a University College Londonban ülni szokott. A szokatlan kérést végül teljesítették, bár Bentham fejét viaszmásolatra cserélték.

Embereken tesztelt gólyóálló mellények

A golyóálló mellények az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság alatt váltak igazán népszerűvé, ekkor ugyanis jelentősen megemelkedett a bűnözés mértéke. A mellényeket viszont először tesztelni kellett, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy azok a haramiák ellen is megfelelően teszik majd a dolgukat. Ezt önként jelentkezők végezték úgy, hogy felváltva lövöldöztek egymásra.

A fenti, 1923-ban készült képen a feltaláló WH Murphyt és asszisztensét láthatjuk éles demonstráció közben, amint épp a egy könnyűsúlyú mellényt tesztelnek, melyet a New York-i Protective Garment Corporation gyártott. A bemutatót azért tartották, hogy bizonyítsák: a rendőrségi felhasználásra gyártott mellény pont olyan jó, mint a többi. A demonstráció után az egyik rendőr kipróbálta az eszköz megbízhatóságát, és nagyjából három méterről két golyót lőtt ki Murphy mellkasa felé. A mellény viszont tette a dolgát, és kivédte a lövedékeket, melyeket aztán a rendőrnek adtak emlékbe.

via

loading...