10 kemény, de őszinte tény, amely új megvilágítást ad a világra, amelyben élünk

Az evolúciós pszichológia álláspontja szerint az emberi viselkedést alapvetően meghatározzák a biológiai és társadalmi gyökerek. Vegyünk alapul néhány hétköznapi példát: hajlamosak vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyeknek valójában semmi köze a tudatossághoz, tegyük fel kockára teszünk valami fontosat, vagy kisebb vagyonokat költünk olyasmire, amire valójában nincs szükségünk. Egy csokorba gyűjtöttük azokat a biológiai és szociális faktorokat, amelyek kihatnak viselkedésünkre, és ezzel döbbenetes dolgokra világított rá.

Hirdetés
Hirdetés

1. A kellemetlen embereket nagyobbnak és erősebbnek látjuk, mint amilyenek a valóságban.

Hirdetés

Két kaliforniai antropológus, Daniel M.T. Fessler és Colin Holbrook szerint ezt az érzéki csalódást az őseinktől örököltük, akik általában méret alapján értékelték ellenfeleiket: a nagy ellenség erős ellenséget jelent. Az unszimpatikus embereket azért látjuk nagyobbnak, mert nem akarjuk, vagy nem tudjuk felvenni ellenük a kesztyűt, jobbnak látjuk elkerülni őket.

Hirdetés

2. Amikor rosszkedvünk van, befolyásolhatóbbak vagyunk.

Hirdetés

Az ausztrál Kathryn Greenaway nevéhez fűződik egy ide kapcsolódó kísérlet: három csoportra osztotta a résztvevőket. Az első csoportot megkérte, hogy idézzen fel valamilyen boldog, vagy győzedelmes pillanatot az életéből. A második gárdát egy viszonylag semleges élmény felidézésére kérte, a harmadik társaságnak pedig valamilyen kifejezetten megalázó múltbéli eseményt kellett felelevenítenie. Végezetül minden résztvevőt arra kért, hogy fejtse ki a véleményét különböző próféciákkal és extraszenzorikus képességekkel kapcsolatban. A kísérlet eredménye igazolta a fenti állítást, vagyis azok az alanyok, akiket kellemetlen múltbéli események felidézésére kért, sokkal hajlamosabbak voltak hinni a misztikumban és a jóslatokban.

Hirdetés
Hirdetés

3. A pénz igenis boldogít.

Hirdetés

A The Beatles 1964-es dala is megmondja a tutit, miszerint a szeretetet nem lehet megvásárolni. Nos, a szeretet talán nem, de a tudósok egybehangzó véleménye szerint a boldogsággal nem ez a helyzet. Grant E. Donnelly kutatása arra jutott, hogy az anyagi tényező valóban nagyon fontos a boldogság szempontjából, de minél gazdagabb az ember, vagyona további növekedése annál kevésbé tölti el elégedettséggel.

Hirdetés

4. A szegényebb emberek hajlamosabbak túlárazott és praktikátlan dolgokat vásárolni.

Hirdetés

Egészen egyszerűen azért, mert vágynak a gazdagságra, ezért fontossá válnak számukra a státuszszimbólumok. Olyanok, mint például egy méregdrága jármű, amelyet alig, vagy egyáltalán nem tudnak fenntartani. A drága holmik által közelebb érzik magukat az áhított jómódhoz.

Hirdetés
Hirdetés

5. Szeretjük figyelmen kívül hagyni azokat a tényeket, amelyek nem egyeznek a nézeteinkkel.

Hirdetés

Az emberek szeretnek vitatkozni egymással, ám sokan logikus ellenérvek és tagadhatatlan tények hallatán sem változtatják meg a véleményüket. Ilyen helyzetekben egyszerűen homokba dugják a fejüket, és nem fogadják el a valóságot, ha az nem simul a véleményükhöz.

6. A dohányos tudja, hogy az életét kockáztatja, mégsem szokik le.

Gyakorlatias embernek tartod magad, mégsem tudsz ellenállni egy pár új cipőnek, holott ebben a hónapban már többet is vásároltál. Ismerős? Ugyanez a helyzet a dohányosokkal: ismerik káros szokásuk rendkívül komoly lehetséges következményeit, mégis rágyújtanak. Ezek a kognitív disszonancia iskolapéldái. A kognitív disszonancia szociálpszichológiai elmélet, melyet Leon Festinger amerikai pszichológus alkotott meg 1957-ben. Az elmélet alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk – határozza meg a fogalmat a Wikipédia. Amikor ilyen szorongást élünk át, nem az igazságot keressük, inkább valamiféle kifogással próbálunk megszabadulni a kellemetlen érzéstől.

7. Ha egy párnak fiúgyermekei vannak, kisebb az esély a válásra.

Gordon B. Dahl és Enrico Moretti közgazdászok jutottak erre az álláspontra egy kutatás folyamán, az eredményt pedig biológiai ösztönökkel magyaráztak. A férfinek, mint partnernek fontos értéke a vagyona, a hatalma és a befolyása. Párválasztás során a nők számára meghatározók ezek a tényezők. Amikor egy férfinek fiúgyermeke születik, fontossá válik számára, hogy fia átörökölje tőle mindezeket. Különösen fontos ez egy gazdag család esetében, amelyet összetart a szándék, hogy az ifjabb generáció profitáljon az idősebbtől. Nem kizárt, hogy régebben valóban nagyobb kohéziót jelentett a család számára a fiú gyermek, mint a lány, de a mai, modern világra már igen nehéz ráhúzni ezt az elméletet. A 21. századra rengeteget változott a nők és férfiak társadalomban betöltött szerepe.

8. A szemrevaló pároknak általában lánygyermekük születik.

A Trivers—Willard elmélet szerint a gazdag szülők több fiú, míg a szegényebb, viszont vonzóbb külső adottságokkal rendelkező szülők több lánygyermeket nemzenek. Vagyis a gyermek neme attól függ, milyen adottságokat örökölhet a szülőktől. Abban az esetben, amikor a szép külső jegyek dominálnak, nagyobb eséllyel születik leánygyermeke egy párnak, ám ha a szülők inkább az anyagiak terén jeleskednek, akkor fiú utód érkezése a valószínűbb. Egy gazdag párnak 65 százalékos sansza van arra, hogy fiús szülővé anvanzsáljon. Ugyanakkor háborúk és természeti katasztrófák idején jóval több leány születik. Természetesen az elmélet nem szentírás, sokszor születik kivétel: Howard Schultz, Jim Carrey és Tom Cruise is rendkívül szegény családba született, ennek ellenére mindannyian elképesztő sikert értek el. Barack Obamának és Vlagyimir Putyinnak pedig csak lányai vannak, ami szintén borítja az elméletet.

9. A kevés önbizalommal rendelkező emberek hajlamosabbak arra, hogy megalázzanak másokat.

Szivatós arcok az iskolában, elégedetlenkedő férj, kötekedő idős nő. Mindannyiukról elmondható, hogy problémás háttérrel rendelkeznek. Ezek az emberek általában azért éreznek kényszert arra, hogy másokat piszkáljanak, mert ezáltal kimutathatják a saját hatalmukat. Szóval mielőtt szekálni kezdesz másokat, kérdezd meg magadtól: ezt most azért csinálom, hogy érvényesítsem az akaratomat, vagy azért, hogy megtámogassam az önbizalmam?

10. A férfiak bűnözési hajlamát erősen befolyásolja az életkoruk.

Tinédzserkorukban a férfiak hajlamosabbak törvényt szegni. 20 és 40 éves koruk között fokozatosan csökken ez a hajlandóság, egy bizonyos idő után pedig (jobb esetben) teljesen eltűnik. Ezt nevezik bűnelkövetői életkori görbének. Satoshi Kanazawa pszichológus nevéhez fűződik a megfigyelés, miszerint ez a görbe nagyon hasonlít a géniusz életkori görbéjéhez, amit zenészek, írók és művészek esetében már korábban jegyeztek. A kreatív munka esetében is megfigyelhető ugyanis egy bizonyos életkori szakasz, amikor csúcspontra ér. Bill Gates például rendkívül sikeres üzletember, de már rég nincsenek nagy áttörései. J. D. Salinger mintegy 30 évig semmit sem publikált. Ez valószínűleg abból ered, hogy fiatalkorában az erősebbik nem tele van buzgósággal, mert szeretné bebizonyítani a világnak, mire képes, de idős korára ez a vágy elillan. Sok esetben akkor is ez történik, amikor egy férfi megnősül és családot alapít.

via

Hirdetés

loading...

A Harmonikum.co sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás