10 hamis tény, amiben még mindig hiszünk, mert tanították az iskolában

2018-11-14  —  Megosztotta:

Az információs robbanás korszakában élünk: különböző csatornákból úgy özönlenek ránk nap mint nap a hírek, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Amikor tudást szívunk magunkba, a világnézetünk is megváltozhat, ezért nagyon fontos, hogy pontos információkat gyűjtsünk be a nagyvilágból.

Hirdetés

Most megcáfolunk 10 olyan tényt, ami minden valószínűség szerint tévesen igaznak hisznek az emberek.

Hirdetés

1. A kék bálna a Föld legnagyobb élőlénye.

Hirdetés

Könnyen meglehet, hogy biológiaórán úgy tanították, hogy a kék bálna az abszolút rekorder az élőlények között, amik valaha a Föld felszínén éltek. Valójában ebből csak annyi igaz, hogy a legnagyobb emlős. Több mint 30 méter hosszúságúra is megnőhet, egy kifejlett egyed szíve pedig nagyjából 1 tonnát nyom.

Hirdetés
Hirdetés

Viszont ha számításba vesszük bolygónk valamennyi élőlényét, megláthatjuk, hogy bizony van, ami még a kék bálnánál is hatalmasabb. Létezik egy Armillaria ostoyae nevű gombafajta, amely több mint 10 négyzetkilométernyi területet foglal el egy oregoni erdőben. Meg is kapta az „oregoni szörny” nevet, mivel megfojtja a fák gyökereit, amik emiatt elpusztulnak.

2. A csótányok akár egy nukleáris háborút is képesek túlélni.

Hirdetés

Hirdetés

A csótányok a Föld legedzettebb élőlényei közé tartoznak. Elképesztően hosszú ideig bírják nélkülözni az élelmet, fejük nélkül pedig akár két hétig is képesek élni. Ezek alapján azt is gondolhatnánk, hogy simán kibírnak egy atomháborút is.

Hirdetés

Ezt a feltételezést azonban 1963-ban megcáfolta két tudós. Mary H. Ross és D.G. Cochran laboratóriumi körülmények között vetett alá sugárzásnak csótányokat. Rájöttek, hogy a csótányok lennének az első élőlények, melyek elpusztulnának egy nukleáris katasztrófában. Egy 6.400r-es adag a vizsgált csótányok 93 százalékával végzett. Ez a dózis természetesen jóval, több mint 10-szer nagyobb annál, mint amit egy átlagember képes kibírni, de az, hogy a csótányok sem halhatatlanok, némi reményt adhat az emberiségnek.

3. A sima nátha a Föld legelterjedtebb betegsége.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, nem él olyan ember bolygónkon, aki immúnis a náthára. Pedig létezik egy olyan betegség, ami még ennél is elterjedtebb, sőt, még az időjárási körülményekkel sem áll összefüggésben: ezek pedig a lyukas fogak. Ártatlannak tűnnek, de nagyban befolyásolhatják az ember egészségét.

Hirdetés

Egy londoni professzor vezette kiterjedt kutatás eredménye megállapította, hogy a lyukas fogak a fejfájás leggyakoribb okozói a modern társadalomban. Kiderült, hogy nagyjából 2,5 milliárd felnőtt és 621 millió gyermek küzd fogproblémákkal, ezek a magas számok pedig jó okok a gyakori fogmosásra és a rendszeres fogászati látogatásra.

Hirdetés

4. George Washington volt az Egyesült Államok első elnöke. Vagy a 15.?

Hirdetés

Közismert tény, hogy az egydolláros bankó George Washingtont ábrázolja, az Amerikai Egyesült Államok első elnökét – a tehetséges politikust és az amerikai függetlenségi háború egyik résztvevőjét. Viszont vannak emberek, akik szerint Washington csak a 15. elnök a sorban. De vajon honnan származik az ellentmondás?

Hirdetés

Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát 1776-ban fogadták el, Washington viszont csak 1789. április 30-ától töltötte be az elnöki tisztséget. Logikus tehát a kérdés: ki irányította az országot ’76-tól ’89-ig? Más elnökök. Ezért jegyzi néhány forrás Peyton Randolph-ot az első USA-elnökként.

A tényekhez azonban hozzátartozik, hogy Randolph valójában az úgynevezett Kontinentális Kongresszus első embere volt, ami nem azonos az „Amerikai Egyesült Államok elnöke” tisztséggel.

5. Lady Godiva ruha nélkül lovagolt végig a városon, hogy férjét rávegye az adócsökkentésre.

A legenda szerint Lady Godiva megkérte férjét, Leofric grófot, hogy csökkentse az angliai Coventry lakosaira kiszabott adókat 1040-ben. A gróf beleegyezett, de volt egy feltétele: mégpedig az, hogy cserébe felesége ruha nélkül lovagoljon keresztül a városon. Teljesen biztos volt benne, hogy Lady Godiva nem lesz rá hajlandó, de a jószívű nő a nép kedvéért végrehajtotta a kérést.

A 13. század végén I. Edward angol király elhatározta, hogy kideríti az igazságot a történettel kapcsolatban. Elrendelte, hogy minden elérhető dokumentumot vizsgáljanak át, ami csak fellelhető az ügyről. Kiderült, hogy néhány adót tényleg eltöröltek a városban 1057-ben, de ez 17 évvel Lady Godiva feltételezett tette után történt. A bátor cselekedetről készült első feljegyzés a nő halála után több mint száz évvel készült, így a legenda valódisága erősen megkérdőjelezhető.

6. A zebrák fekete-fehér csíkjai a ragadozók ellen nyújtanak védelmet.

A biológusok évek óta keresik a választ arra, miért csíkosak a zebrák. Az ügyben rengeteg elmélet született. Az első szerint a csíkok támadás közben összezavarják a ragadozókat, mivel beleolvasztják a zebrát saját környezetébe. A második elmélet alapján a fekete-fehér csíkozás abban segít, hogy a zebrák egyszerűbben felismerjék egymást. A harmadik verzió azt állítja, a rovarok emiatt kevésbé csípik őket.

A Kaliforniai Egyetem tudósainak kutatást is végzett az ügyben: arra keresték a választ, van-e összefüggés a zebrák színe és természete között. Kiderült, hogy minél magasabb az átlaghőmérséklet, annál világosabbak és szélesebbek a fekete csíkok, hidegebb helyeken pedig kifakulnak, elhalványulnak. Ennek oka, hogy a fekete és a fehér csíkok eltérően melegszenek fel. Ezek a színváltoztatások az állat hőszabályozásában nyújtanak fontos szerepet.

7. Az egyiptomi piramisok a világ legnagyobbjai.

Az iskolában találkozhattunk azzal az információval is, hogy a gízai nagy piramis a legnagyobb piramis a Földön. Az egyiptomi piramisok közül valóban nincs nála nagyobb, de a Földön találhatunk nála méretesebb piramisépítményt is.

Bolygónk legnagyobb piramisát a mexikói Cholulában építették fel. A cholulai nagy piramisként és Tlachihualtepetlként is ismert, utóbbi szabad fordításban nagyjából annyit tesz: „kézzel készült hegy”. Térfogata nagyjából kétszer, alapterülete pedig négyszer akkora, mint a gízaié.

8. Az iránytű mindig az Északi-sark felé mutat.

Lehet-e azzal vitatkozni, hogy az iránytű egyik ága mindig észak felé mutat? És észak alatt a Föld Északi-sarkját kell érteni. A valóságban azonban ez nem igaz. Bolygónk mágneses mezeje azonban nem mindig volt észak-déli kiterjedésű, mint manapság. Az elmúlt 160 millió év során legalább százszor váltott irányt.

Ennek eredményeként a mágneses és földrajzi sarokpontok eltérnek egymástól. Napjainkban a mágneses Északi-sark a Boothia-félszigeten található, Kanada legészakibb pontján. Valamennyi iránytű ide mutat.

9. Az elefánt az egyetlen állat, amely nem tud ugrani.

Az teljesen igaz, hogy az elefántok képtelenek felugrani, annak ellenére, hogy van négy lábuk – így természetesen térdük, ínjaik és izmaik is. Viszont ekkora tömeget képtelenek levegőbe emelni a talajtól, mégpedig azért, mert az állat egyensúlyának megőrzése miatt egy lábnak mindig a földön kell maradnia.

De az elefánt korántsem az egyetlen olyan állat, amely képtelen erre a műveletre. Vannak más emlősök is, akik ugyancsak nem tudnak felugrani: például a lajhárok, vízilovak és a rinocéroszok. Az elefánttal ellentétben utóbbi kettő viszont képes négy lábbal elrugaszkodni a talajtól, mégpedig akkor, amikor futnak.

10. A vodkát Dmitrij Mengyelejev találta fel.

A nagyszerű orosz vegyész 1865-ben írt egy disszertációt az alkohol és a víz érintkezésének kombinációiról, de ebben egy szó sem esett a vodkáról. A kémikus valójában a vizezett alkohol tulajdonságainak változását vizsgálta külső körülmények között, eltérő koncentrációkban. Nem szentelt külön figyelmet a 40 százalékos alkoholtartalomnak és az ízek jellemzőinek.

A vodkát már jóval Mengyelejev születése előtt ismerték. A szót először 1405-ben használták Lengyelországban. Abban az időben az italt gorzałkaként ismerték, ami az „égni” szó lengyel megfelelőjéből eredeztethető. I. Sándor orosz cár 1819-ben szignózta azt a dokumentumot, ami a vodkakészítés alkotóelemeit és az ital lehetséges változatait tartalmazta.

via

loading...