20 kép, amely bebizonyítja, hogy valószínűleg előre meg van írva a sorsunk

Szeretjük azt hinni, hogy mi irányítjuk a sorsunk és mi befolyásoljuk a jövőnket, de olykor-olykor történnek olyan dolgok, melyek erősen arra engednek következtetni, hogy ez nem feltétlenül így van és bizony nincs kizárva, hogy előre meg van írva a sorsunk ‘odafent’. Ezt támasztja alá a most következő 20 ember hihetetlen története is, melyeket látva sokszor alig akarjuk elhinni, hogy ilyen tényleg létezhet…

,,Az unokatestvérem szerepelt a ‘jövőbeli’ felesége egyik családi fényképén, 7 évvel azelőtt, hogy megismerkedtek volna.”

,,Az óvodában elválaszthatatlanok voltunk, most, 20 évvel később pedig egy közös ismerősünknek hála újra találkoztunk és azonnal egymásba szerettünk.”

,,Kiderült, hogy a feleségem és én ugyanabban a táborban töltöttük a nyarat 10 éves korunkban.”

Amy és Nick a gyerekkori fotóalbumukat nézegetve rájött, hogy réges-régen már találkoztak egyszer a helyi vidámparkban és közös képük is van. Persze egyikük sem emlékezett a másikra.

A srác nem volt elragadtatva, amikor a suli diszkóban táncolnia kellett a lánnyal, évekkel később az esküvőjükön azonban már más volt a helyzet… 🙂

,,Első pillantásra beleszerettem, amikor láttam őt lovagolni, de úgy döntöttem, hogy csak évekkel később, a középiskolában mondom el neki. Mint kiderült, ő is ugyanilyen különlegesnek tartott engem…”

,,A férjem és én már totyogós korunk óta ismerjük egymást és már akkor is imádtunk minden egyes egymással töltött percet. Biztos vagyok benne, hogy előre meg volt írva a sorsunk…”

,,Egy hajléktalan aprópénzt kért tőlem, mert lottózni szeretett volna. Vonakodtam tőle, de azért csak adtam neki egy keveset. Másnap ismét megállított, ám ekkor már ő adott nekem 250 ezer dollárt, miután több millió dollárt nyert a sorsjeggyel ami vásárolt. Karma? Vagy csak egy angyal lett volna, aki próbára tett?! Sosem fogom megtudni…”

,,Kanadából származom, a feleségem Franciaországból. Életünkben először egy thaiföldi búvárkodás során találkoztunk, teljesen véletlenül. Ennek három éve, és azóta is együtt éljük az életünk.”

Michael és Natalie mindketten Szaúd-Arábiában születtek és már egészen pici koruktól kezdve jóban voltak, mivel mindkettőjük szülei ugyanannál az olajcégnél dolgoztak. Az élet később elválasztotta őket, de 20 év után ismét egymásra találtak a Facebookon. Ma már házasok.

Azonnal egymásba szerettek, amikor találkoztak egy esküvőn. Néhány évvel később pedig már egy párként élik az életüket.

,,Gyerekként még csak asszisztáltunk a rokonok esküvőihez, ma már főszereplők vagyunk a sajátunkon.”

Egy májtranszplantációnak köszönhetően ismerkedtek meg, mint beteg és donor. Pár évvel később végül összeházasodtak.

,,10 évvel ezelőtt én ostoba bevallottam a szomszéd lánynak, hogy szeretem őt. 15 éves voltam. Ma 25 éves vagyok és összeházasodtunk. Bár még mindig ostoba vagyok.”

Csak egy állatkerti belépőt nyertek a Twitteren, nem is gondolták volna még akkor, hogy egyúttal férjet/feleséget is nyertek maguknak… 😛

,,Az esküvőnk után találtuk ezt a képet a férjemmel, kiderült, hogy osztálytársak voltunk az oviban és az egyik közös fotón egymás mellett is állunk. Egyikünk sem tudott erről…”

,,A szüleim szomszédok voltak és 2 éves koruk óta ismerik egymást. Ma a 25. házassági évfordulójukat ünneplik. Ők tényleg együtt élték le az egész életüket…”

,,A nagyszüleim egy National Geographic-os fotóversenyen találkoztak. Ennek 60 éve, és azóta is együtt vannak.”

,,Ezt a képet 7. osztályban rajzolta rólam a padtársam. Egyikünk sem gondolta volna még akkor, hogy pár év múlva valóra válik mindez és az a valaki a képen ő lesz majd mellettem.”

Mindketten azt hitték, hogy egy társkereső oldalnak hála találkoztak először, de a régi képeiket nézegetve rájöttek, hogy 25 évvel ezelőtt egy osztályba jártak.

Furcsa belegondolni, de nincs kizárva, hogy akár mi magunk is találkoztunk már gyerekkorunkban a mostani párunkkal, még akár az is lehet, hogy egymásra is mosolyogtunk anélkül, hogy komolyabban belegondoltunk volna: egyszer ez a személy lesz a férjünk/feleségünk. Hátborzongató belegondolni, nem?! 🙂

via

Szólj hozzá:

Hozzászólás

A Harmonikum.com sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás