16 kedvenc kérdés utasoktól, amelyekre most egy pilóta válaszolt

Kétségtelen, hogy a repülés egyik legfélelmetesebb tényezője maga a tudat, hogy teljesen kiszolgáltatottak vagyunk és még ha esetleg valami váratlan probléma is adódik, akkor sem tehetünk semmit. Ezt már csak tovább fokozza, hogy a bennünk motoszkáló kérdésekre sem mindig kapunk választ, hiszen viszonylag ritka a repülésben jártas személyek száma az ember közvetlen környezetében. Az alábbi listán most épp ezért az utasok 16 legnépszerűbb kérdését gyűjtöttük egy kalap alá, a hozzájuk tartozó hivatalos válasszal természetesen, melyekre mindig is kíváncsiak voltunk.

Hogyan jutunk be a pilótákhoz, ha az ajtó belülről zárva van és nem válaszolnak?!

 

Létezik egy speciális kód, melyet minden utaskísérő ismer. Ezzel a kóddal vészhelyzet esetén a pilótafülke ajtaja a kabinból is nyithatóvá válik, ám csak abban az esetben, ha a pilóták nem akadályozzák azt meg a kód beírása utáni 1 percben. Erre azért van szükség, mert elképzelhető, hogy valaki erőszakosan próbál meg behatolni a pilótafülkébe a megszerzett kód segítségével, ám ennek a biztonsági rendszernek köszönhetően a pilóták a kamera segítségével kiszűrhetik és egyben megakadályozhatják a betörni kívánt személyt.

Hordhatnak a pilóták piercinget vagy viselhetnek bajuszt/szakállt?!

 

 

Röviden: nem. Az arcuk vonalától eltérő ékszerek és testszőrzet ugyanis megakadályozhatja őket az oxigénmaszkok viselésében egy esetleges vészhelyzet esetén.

Mi történik, ha az összes hajtómű leáll?

 

 

Az összes hajtómű meghibásodására vajmi kevés az esély, de ettől függetlenül persze nem lehetetlen. Ilyen esetben sem kilátástalan a helyzet, sőt…a mai repülőgépek többsége nulla tolóerővel is könnyedén képes elvitorlázni a legközelebbi repülőtérig.

A legnépszerűbb ilyen eset egyébként egy Boeing 747-est érintett még 1982-ben. A gép egy vulkán fölött haladt el éppen, amikor az abból feltörő hamu és por elárasztotta a hajtóműveket. Mind a négy hajtómű leállt, de a repülőgép így is elért a legközelebbi repülőtérig és a 263 utas közül senki sem sérült meg.

Mennyi időre elegendő oxigén található egy oxigénmaszkban?

 

Az utasok oxigénmaszkjában nagyjából 15 percre elegendő oxigén található, míg a személyzet oxigénmaszkjában nagyjából 90 percre elegendő. Noha az utasok oxigénmaszkját jóval kevesebb időre tervezik, valójában ez az idő is bőven elegendő ahhoz, hogy vészhelyzet esetén a pilóta olyan magasságba süllyedjen a repülőgéppel, ahol már biztonságosan lehet lélegezni oxigénmaszk nélkül is.

A repülőgép pilóták szoktak aludni repülés közben?

 

Kissé talán meglepő, de a pilóták 56%-a saját bevallásuk szerint aludt már el repülés közben. Szerencsére a mai gépeknél már ez sem jelent gondot, a robotpilóta ugyanis minden szükséges feladatot képes ellátni a pilóta ,,távollétében”, vagy jelen esetben annak alvása közben.

A hosszabb repülőutakon egyébként 2-3 pilóta is utazik a gépen, akik váltják egymást a kormánynál. Az ilyen hosszú utakra tervezett repülőgépeken speciális kabin is található, ahol a pilóták és a személyzet le tudnak feküdni aludni.

Miért köröz sokszor a repülőgép a leszállópálya körül?

 

 

Ez egy teljesen természetes jelenség és számtalan oka lehet. Például: a kifutópályára tévedt egy állat vagy túl erős az oldalszél a leszálláshoz, esetleg egy másik repülőgépnek éppen sürgős leszállást kellet végrehajtani és így tovább. Bár a süllyedés közbeni (nem várt) hirtelen emelkedés sok utast megrémíthet, valójában ez egy teljesen hétköznapi folyamat.

Milyen állampolgárságot kap egy repülés közben született gyerek?

 

 

Erre általában három lehetőség van:

  • annak az országnak az állampolgárságát, ahol a gép épp repült, amikor a gyermek született.
  • az ország, ahonnan a repülőgép indult.
  • vagy az ország, ahol a repülőgép végül landolt.

Sok esetben egyébként az első lehetőség szokott bekövetkezni, ám a végső döntést mindig a légitársaság végzi, aki a hatályos jogszabályokat figyelembe véve hozza meg döntését.

Le lehet-e szállni robotpilótával?

 

A modern repülőgépeken már olyan irányítórendszerek működnek, melyek akár a leszállást is képesek lennének teljesen automatizálva végrehajtani. Ezt azonban a pilótáknak minden esetben előre kell aktiválniuk és nem is túl gyakori, általában 300 méteres magasságtól a leszállásig már a pilóták szokták irányítani a repülőgépeket, a műszeres leszállórendszer (ILS) segítségével.

Hol biztonságosabb kényszerleszállni: a vízen vagy a szárazföldön?

 

Bár a józan ész azt sugallná, hogy a vízen jóval nagyobb esélyünk van a túlélésre, ez a valóságban azért nem teljesen így van. Többszáz kilóméteres óránkénti sebességnél a víz épp olyan veszélyes, mint a föld, sőt mi több, az esetleges hullámok még akár betonfalként is csapódhatnak neki a repülőgépnek. Arról nem is beszélve persze, hogy a leszállás utáni mentést is jóval nehezebb a nyílt tengeren, a szárazföldtől távol végrehajtani. Egyébként a statisztikák is azt mutatják, hogy jóval nagyobb az esély a szárazföldön végrehajtott kényszerleszállás túlélésére, mint a vízen végrehajtott esetében.

Hogyan étkeznek a pilóták a hosszú repülőút során?

 

 

Akárcsak az utasok, a pilóták is ugyanúgy étkezhetnek a hosszabb repülőutak esetén. Ezzel kapcsolatban mindösszesen egy szabály van: a pilóták nem ehetik ugyanazokat az ételeket.Ha például az egyik pilóta csirkét szeretne enni, akkor a másik kénytelen halat vagy egyebet választani és fordítva. Ennek nagyon egyszerű oka van: ezzel próbálják minimálisra csökkenteni annak az esélyét, hogy az elfogyasztott ételek miatt a pilóták esetleg vezetésképtelenné váljanak.

Miért látni gyakran utastérben repülő pilótákat?

 

 

Ők is csak emberek és bár a legtöbb légitársaság igyekszik úgy szervezni a pilóták útjait, hogy közvetlenül tudjanak továbbrepülni egyik helyről a másikra, időnként megesik, hogy ez mégsem kivitelezhető, és a pilótáknak – akárcsak más civileknek – el kell repülniük A pontból B pontba, hogy folytatni tudják a szolgálatukat.

Melyik a rosszabb: villámlás, madárral ütközés vagy jégeső?

 

Bár a józan ész ismét azt mondatná velünk, hogy egy repülés közben a villámlás a legnagyobb veszélytényező egy repülőgépre nézve a valóságban ez pont fordítva van. Olyannyira, hogy napi szinten is több tucat repülőgépbe csap bele a villám anélkül, hogy az utasok egyáltalán tudomást szereznének arról.

A madarak esetében viszont más a helyzet, ők akár közvetlen életveszélyt is jelenthetnek a repülőgépen utazó emberek számára. Bár a repülőgép orrának és a pilótafülke ablakának csapódó madarak még általában nem jelentenek gondot, de a turbinába csapódva nemcsak képesek megsemmisíteni azt, de akár tüzet is okozhatnak, amiből még akár súlyosabb probléma is adódhat. Éppen ezért a repülőterek speciális zajgenerátorokkal, sőt olykor még sólymokkal és helikopterekkel is igyekeznek megfélemlíteni a környező madarakat.

A jégeső esetében is hasonló a helyzet, mint a madaraknál, ám az agresszív időjárási tényezőket még mindig könnyebb észlelni és előrejelezni, ennek okán pedig elkerülni is, mint az állatokat.

Miért vannak spirál alakzatok a turbinákon?

 

Leszállás után, a motor leállítását követően a turbinák szinte hangtalanul forognak még jó néhány percig. Az ebből adódó balesetek elkerülése végett találták fel a létező legkézenfekvőbb megoldást, vagyis a turbinára festett spirál alakzatot, mely már távolról is jól látható és ha forog, akkor értelemszerűen nem ajánlatos a közelében tartózkodni, míg teljesen meg nem áll.

Egy közönséges civil is képes lenne leszállni a repülőgéppel?

 

 

Valószínűleg igen, köszönhetően annak, hogy maga a leszállás akár tényleg automatizálva is végrehajtható, ám a hollywoodi filmektől eltérően erre valószínűleg sohasem lesz szükség, a légiutaskísérőket ugyanis úgy képezik ki, hogy vészhelyzet esetén akár ők is landolni tudjanak a repülőgéppel.

Miért nem kapnak az utasok ejtőernyőt?

 

 

Szintén kézenfekvőnek tűnhet, hogy az utasoknak adott ejtőernyők megmenthetnék az emberek életét egy esetleges meghibásodás esetén, a valóságban ez azonban szintén nem ilyen egyszerű. Többszáz kilóméteres sebességnél már a repülőgépből történő kiugrás sem lenne egy leányálom, de ha ez valamilyen oknál fogva mégis sikerülne, az utasok többsége a tapasztalatlanság (és rémültség) következtében valószínűleg nagyobb eséllyel halnának meg az ejtőernyőzés közben, mint a géptestben maradva, profi pilótákra bízva az életüket.

Nem félnek a pilóták a repüléstől?

 

Röviden: nem.
Hosszabban pedig: bármilyen hihetetlen is, de a történelem legnagyobb repülőgép-szerencsétlensége nem az égen, hanem a földön történt. 1977-ben Tenerifén két repülőgép ütközött össze a kifutópályán, melynek következtében 583 ember vesztette életét.

A statisztikák szerint egyébként azt mutatják, hogy a legtöbb baleset a felszállás utáni 3 percben és a leszállás előtti 8 percben következik be. Ám még az ilyen balesetek és meghibásodások esetén is az emberek 95,7%-a túléli a kellemetlenséget.

Ha növelni szeretnénk a túlélési esélyeinket egy esetleges baleset során, akkor lehetőleg minél hátrébb, a gép farkánál foglaljunk magunknak ülőhelyeket.

via

Szólj hozzá:

Hozzászólás